Hajókat kér az uniós határőrizeti ügynökségtől Görögország, hogy visszaküldhesse Törökországba azokat a migránsokat, akik a görög szigetekre érkeznek, de nem jogosultak menekültstátusra. Az osztrák belügyminiszter a schengeni övezetből való ideiglenes kizárással fenyegette meg Görögországot arra az esetre, ha nem erősíti meg határainak ellenőrzését a migránsáradattal szemben. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja azonban kijelentette, nincsenek olyan tervek, amelyek Görögországnak a schengeni övezetből való kizárására vonatkoznának.
Görögország hajókat kér az uniós határőrizeti ügynökségtől, a Frontextől, hogy visszaküldhesse Törökországba azokat a migránsokat, akik a görög szigetekre érkeznek, de nem jogosultak menekültstátusra, közölte szombaton Nikosz Kociasz görög külügyminiszter. Az athéni diplomácia vezetője szerint ehhez körülbelül 100 vízi járműre lenne szükség, miután tavaly mintegy 850 ezren keltek át az Égei-tengeren Törökországból Görögországba. Jelenleg a Frontex 15 hajóval segíti a görög parti őrség munkáját. Közben a görög–török szárazföldi határnál tiltakozók azt követelték, hogy Athén könnyítse meg a migránsok belépését Törökországból a szárazföldön. A mintegy 200 kilométer hosszú görög–török határ túlnyomó részén az Évrosz, vagy törökül Meric folyó természetes határt képez, ám mintegy 12 kilométernyi szárazföldi szakaszon, ahol korábban aknamező volt, jelenleg kerítés állja útját a migránsoknak. A térségben és a folyón rendszeresen járőröznek rendőrök és katonák, illetve kamerás megfigyelőrendszer is épült. A tiltakozók azt kiabálták, hogy a kerítés miatt fulladnak a tengerbe a menekültek. „Életbevágó, hogy a kerítést lebontsák. A kerítés kényszeríti rá a menekülőket, hogy az Égei-tengeren kíséreljék meg az átkelést” – magyarázta Mihalisz Szopacoglu aktivista. Ebben a hónapban legkevesebb hatvan migráns fulladt a tengerbe, miközben a görög szigetek felé igyekeztek.
Nikosz Kociasz görög külügyminiszter pénteken lehetetlennek mondta a görög határok lezárását. „Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, úgy háborút kellene vívnunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, el kellene süllyesztenünk a hajóikat, és az embereket hagynunk kéne megfulladni. Ez ellentmond az emberiességnek, az európai jognak és nemzetközi egyezményeknek egyaránt. Ezt nem tehetjük meg” – mondta a görög külügyi tárca vezetője a berlini Tageszeitung (TAZ) napilapnak.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter szombaton a schengeni övezetből történő ideiglenes kizárással fenyegette meg Görögországot arra az esetre, ha nem erősíti meg határainak ellenőrzését a migránsáradattal szemben. „Ha az athéni kormány nem vállalja határainak, vagyis az Európai Unió határainak a biztosítását, akkor nyíltan kell beszélnünk Görögország ideiglenes kizárásáról a schengeni övezetből” – jelentette ki Johanna Mikl-Leitner a Die Welt című német lap vasárnapi számában megjelent interjújában. „Ha egy schengeni övezetbeli ország tartósan nem teljesíti kötelezettségeit, és csak vonakodva hajlandó segítséget elfogadni, akkor semmi nem tiltja, hogy ezen elgondolkodjunk” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „mítosz az az érv, miszerint a görög–török határt képtelenség ellenőrizni”.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy szombati interjújában elvetette az osztrák belügyminiszter ötletét. „Az olyan álmegoldások, mint egyes államok kizárása a schengeni zónából, nem mozdítanak elő semmit, s főként nem csökkentik a migránsok áradatát, miközben megosztják Európát” – közölte a német külügyminiszter. „Nem lesz megoldás a menekültválságra, ha eltűnik a szolidaritás” – szögezte le, hozzátéve: „éppen ellenkezőleg, mindannyiunknak ugyanabba az irányba kell húznunk, s minden erőnket arra kell koncentrálnunk, hogy küzdjünk azon okok ellen, amelyek az embereket menekülésre késztetik. Emellett minden erőnkkel fokoznunk kell az EU külső határainak védelmét, és el kell érnünk a menedékkérők igazságos elosztását Európán belül.”
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja vasárnap kijelentette, nincsenek Görögországnak a schengeni övezetből történő kizárására vonatkozó tervek. Avramopulosz ugyanakkor arra panaszkodott, hogy a mintegy 160 ezer menekült Görögországból és Olaszországból más EU-tagállamokba tervezett áttelepítése csak vontatottan halad. Az európai közösség többi tagja eddig csak 227 menekült átvételébe egyezett bele. Az EU-biztos azt mondta, az Európai Bizottság intézkedéseket hoz az ügyben, részleteket azonban nem árult el.
Miro Cerar szlovén kormányfő a macedón–görög határ megerősítését javasolja az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) segítségével, az Európai Bizottság támogatja az elképzelést – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap. A szlovén kormányfő javaslata szerint az uniós tagországoknak pénzzel, technikával és személyzettel kellene támogatnia Macedóniát a Görögországgal közös határának biztosításában. A határőrizet megerősítésével napokon belül jelentősen csillapítani lehet a Törökország felől Görögországon keresztül érkező menekülthullámot – írta a lap beszámolója szerint Miro Cerar a tervet ismertető levelében.
Az Európai Bizottság támogatja a szlovén javaslatot, és szeretne a lehető leggyorsabban jogi lehetőséget teremteni a Frontex bevetésére az Európai Unión kívül, például Macedóniában. Az uniós belügyminiszterek hétfői értekezletének margóján külön megbeszéléseket folytatnak a szlovén javaslatról – írta a Bild am Sonntag. A beszámoló szerint a német kormány egyelőre tanulmányozza a ljubljanai vezetés tervét. A szlovén elképzelés alapján a menekülthullámmal érkező emberek Görögországban rekednének – írta a Bild am Sonntag, amelynek testvérlapja, a Bild című újság korábban már beszámolt egy hasonló tervről, amely szerint a Brüsszelben, Berlinben és Bécsben formálódó válságkezelési tervek alapján az az egyik lehetséges „forgatókönyv”, hogy a Frontex segítségével megerősítik a macedón–görög határt, ha Görögország nem tudja feltartóztatni a menekülthullámot. Az új határigazgatási rendszert március közepén vezethetnék be, következménye pedig az lehet, hogy Görögország „mega-menekülttáborrá”, az EU menekültelosztási és menekült-kitoloncolási központjává válna – írta a Bild, amely szerint az athéni vezetés cserébe pénzügyi támogatásra számíthatna.
|
Nagy gazdasági kockázattal jár, ha az Európai Unió (EU) tagállamai az egymás közötti falak építésével akarják megoldani a kontinenst sújtó menekültválságot – szögezte le pénteken Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumon. Mogherini a közös európai megoldás keresztülvitele mellett állt ki, és felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni egyezmény fokozatos felszámolása rejt magában. Mint mondta, készülnek ezzel kapcsolatos tanulmányok, amelyek „döbbenetes” következményeket vetítenek előre. Hangsúlyozta: a tapasztalat azt mutatja, hogy ha az egyes nemzetek lezárják a határaikat, azzal a szomszédaiknak okoznak problémákat. Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját a davosi fórum egyik vitájában megkérdezték, hogy több európai vezetőhöz hasonlóan a schengeni övezet töréspróbájának tekinti-e a migránsválságot, és erre azt válaszolta, hogy igen, de ez a személyes véleménye. Lagarde hozzátette, hogy az IMF véleménye szerint, ha az EU jól tudja kezelni a válságot, akkor egyes tagországai végül nyerhetnek rajta, mert hatására nagyobb lehet a gazdasági növekedésük. Az eurózóna 19 országának átlagban 0,2 százalékpontos plusznövekedést biztosíthat az új munkaerőtömeg, de a legtöbb migránst befogadó Németországnak és Svédországnak még többet. „Gazdasági szempontból egyébként Európa kétségkívül jobb állapotban van, mint tavaly, de két fő aggályunk van”, az egyik a menekültválság, a másik Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból – mondta Lagarde. |
| A schengeni övezet több tagországa a menekülthullám miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés meghosszabbítását kezdeményezi – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A beszámoló szerint Ausztria, Belgium, Dánia, Németország és Svédország is kezdeményezi hétfőn az uniós belügyminiszterek amszterdami értekezletén az ellenőrzés meghosszabbítását. Az Európai Bizottság február közepéig vizsgálhatja, hogy szükséges-e fenntartani az ellenőrzést a kérelmező országok úgynevezett schengeni belső határán – az övezethez tartozó államokkal közös határszakaszokon –, és vizsgálatának eredményét egy javaslattal együtt a február 18-19-ei uniós csúcson terjesztheti elő. |
