Kicsi az esélye annak, hogy a kőolaj rendkívül alacsony világpiaci ára hamarosan emelkedni kezd. Annak viszont nagy a valószínűsége, hogy az olcsó olajért sok ország drágán fizet. Elsősorban a termék legfontosabb kitermelői és eladói kerülhetnek komoly bajba.
Venezuela esete is ezt bizonyítja, de más példák is akadnak. A világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkező latin-amerikai ország gazdasága már fuldoklik. Nicolás Maduro államfő emiatt a hétvégén két hónapos szükségállapotot vezetett be.
Venezuela bevételeinek csaknem a 96 százaléka származik a nyerskőolaj exportjából, de a nyomott árak súlyos gondokat okoznak a rengeteg nehézséggel küszködő államnak. A tavalyi ötszázalékos recessziót alighanem az idén sem sikerül leküzdenie, ahogyan a 160 százalékot közelítő inflációt sem, amely a legmagasabb a világon.
Az államkassza üres, a lakosság pedig a tartós áruhiány miatt egyre elégedetlenebb, és emiatt újabb tüntetések, zavargások fenyegetnek. Az sincs kizárva, hogy a hadsereg veszi át az irányítást.
Az alacsony olajár egyre nagyobb fejfájást okoz Oroszországnak is, ahol már összeomlott az idei költségvetési terv. A bevételek fele ugyanis az olaj eladásából származik.
Moszkva a jelenlegi kőolajár kétszeresére számított, amikor a költségvetést összeállította. Az optimizmus azonban megbosszulhatja magát.
Már Anton Szilujanov pénzügyminiszter is elismeri, hogy a jelenlegi olajárakon számolva az állam bevétele 38,6 milliárd dollárral kevesebb a tervezettnél, és emiatt már el kellett rendelni a kormányzati kiadások tízszázalékos csökkentését.
A hiány állítólag más forrásból pótolható, de ezt nem mindenki hiszi el. A kétkedők valószínűbbnek tartják a költségvetés átírását, módosítását, aszakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ilyen csapnivaló olajár mellett tovább gyengülhet a rubel árfolyama a dollárhoz és a vezető világvalutákhoz képest. Ez pedig – a tavalyi 12,9 százalékos infláció után – újabb áremeléseket hozna.
A jövedelmek elértéktelenedése, a szociális kiadások esetleges mérséklése és a nyugati szankciók okozta gazdasági gondok elégedetlenséget válthatnak ki a lakosság körében. Ha nem változik a helyzet, megszorítások is várhatók.
Az viszont már egészen biztos, hogy a világ vezető olajexportőrének számító Szaúd-Arábia nadrágszíj meghúzására kényszerül. Rijád inkább 14 százalékkal csökkenti a kormányzati és szociális kiadásokat, miközben a hazai piacon már másfélszeresére (literenként 0,24 dollárra) emelte az üzemanyagok árát. Úgy tűnik, inkább a népszerűtlen intézkedéseket választja, de nem csökkenti a kitermelést, jóllehet bevételének a 90 százaléka olajeladásból származik.
A gondok hamarosan megszaporodhatnak, ugyanis a Föld másik olajnagyhatalmaként hamarosan visszatér a nemzetközi piacra Irán. Alig néhány nappal azután, hogy az EU és az Egyesült Államok január 16-án részlegesen feloldotta az ország elleni szankciókat, Teherán pedig bejelentette a kőolajkitermelés jelentős növelését.
Az iráni olajexport meglendülésével a világpiacon a jelenleginél is nagyobb lesz a túlkínálat, ami további áresést okozhat. A kitermelőket ezzel új csapás éri, mivel a nyerskőolaj ára az utóbbi másfél évben a töredékére – az utóbbi napokban már 30 dollár alá – esett vissza. Kérdés, hogy ki bírja a rengeteg veszteséget „lenyelni”.
