A fogyasztóvédelmet és a visszaélések lehetőségének a csökkentését szolgálják azok a törvényjavaslatok, amelyekről a parlamenti képviselők tegnap vitatkoztak. A képviselők az információbiztonságról szóló és a reklámtörvény-javaslatra benyújtott módosítási indítványukat indokolhatták, és kérdéseket tehettek fel az ülésen vendégként jelen levő Rasim Ljajić idegenforgalmi és telekommunikációs miniszternek.
Fotó: Beta
A felszólaló képviselők többsége felhívta a figyelmet a két törvényjavaslat szükségességére, hiszen mint mondták, szabályozza a versenylehetőséget, minden jogi személynek egyforma jogokat ad, védelmet nyújt a veszélyeztetett kategóriába tartozóknak, így óvja mindenekelőtt a gyermekeket a nem őket célzó információktól, valamint a médiafogyasztókat a megtévesztéstől.
Rasim Ljajić az információbiztonságról szóló törvényjavaslat kapcsán kiemelte, az információs és kommunikációs rendszerek biztonságának növelését célozták meg, vagyis azt, hogy tudatosodjon az intézményekben és a szervekben az ezen a területen jelentkezhető veszélyek. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiát sem kíméli meg a számítógépes bűnözés. Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt támadás érte például a Privatizációs Ügynökség honlapját, de más szervekét is, vagyis Szerbiának is szembesülnie kell ugyanazokkal a magas technológiai gondokkal, amelyekkel a világ küzd.
– Számos kibertámadásról tudunk. Több mint 1000 amerikai vállalat jelentette a számítógépes bűnözők támadását az elmúlt két évben – emelte ki Ljajić. Hozzátette, Szerbiában 2013-ban 865 esetben jegyeztek ilyen jellegű bűncselekményt, 2014-ben pedig 780 számítógépes támadásról kaptak jelentést.
A miniszter elmondta, a benyújtott törvényjavaslatok meghatározzák az adatvédelmet, illetve megnevezik azokat az intézményeket (és ezek felelősségét), amelyeket az adatvédelmi intézkedések végrehajtásával bíznak meg. Elmondta, a reklámtörvény a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, de egyenlő esélyeket nyújt minden jogi személynek az elektronikus hirdetésre. Kitért a reklámtörvény újdonságaira is, például a 20 százalékos alkoholtartalmú italokat délután 6 és reggel hat között lehetne majd reklámozni, a tömény italokat pedig este 11 órától reggel 6 óráig reklámozhatnák. Lehetőség nyílna az alkoholos italok újságban történő hirdetésére is, de a fiataloknak és a gyerekeknek szánt újságokban, hetilapokban vagy magazinokban továbbra sem volna lehetséges. A törvényjavaslat szabályozza a szerencsejáték hirdetését is: a szerencsejátékokat este 9 órától reggel 6 óráig hirdethetnék az elektronikus médiumokban.
Miután a képviselők lefolytatták az e két törvényjavaslatról szóló általános vitát, a napirenden szereplő két külön törvény, az elektronikus médiumokról szóló törvény 11. szakasza 4., 5. és 6. cikkelyének, valamint a szerzői és kapcsolódó jogokról szóló törvény 2. szakaszának autentikus tolmácsolásával folytatták az ülést.
A Demokrata Párt képviselői a Szerbiai Rádió és Televízió, valamint a Vajdasági Rádió és Televízió igazgatóbizottságának egyes tagjai ellen emelték fel hangjukat. Kiemelték, egyes személyeket a politika, a hatalmon levő pártok helyeztek ebbe a testületben, ami veszélyt jelenthet a közmédiák objektív tájékoztatására. Mindenekelőtt Ljiljana Đurđevac ellen szólaltak fel, aki ma is az Elektronikus Médiát Szabályzó Testületnél (REM) van munkaviszonyban, korábban pedig a miloševići rezsim egyik legszélsőségesebb újságírójának számított, valamint Zorica Šuica ellen, aki népszerűségét a szerbiai Nagy Testvér című műsornak köszönheti.
Vladimir Pavićević, az Új Párt képviselője pedig arra mutatott rá, hogy a képviselőknek saját munkájuk sikerességét mutatja, hogy a reformtörvényeket azok hatályba lépése óta több alkalommal is módosítani kellett, most pedig autentikus tolmácsolás szükséges azok egyes szakaszaihoz.
