2024. március 28., csütörtök

Törékeny a nemzetközi piac

A globális piacokon pénteken ismét megjelentek a válság jelei, mivel a befektetők továbbra is idegesek. A kőolaj ára továbbra is alacsony, és a globális gazdaság növekedés egyre bizonytalanabb. Mindez a részvények árának esését eredményezi.

A párizsi CAC-40 index 0,05 százalékkal csökkent, ezt megelőzően csütörtökön 2 százalékot. A francia tőzsdemozgásokra erős hatással volt, hogy csütörtökön a Renault dízelautóiban a megengedettnél nagyobb károsanyag-kibocsátási értéket mértek. Az autógyár részvényének árfolyama zuhanni kezdett.
Pénteken reggel a londoni FTSE-100 index 0,08 százalék nyereséget mutatott, a frankfurti DAX index pedig 0,02 százalékkal gyengült. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,39 százalék csökkenéssel, az európai FTSE Eurofirst 300 index 0,09 százalék emelkedéssel kezdett pénteken.

Az arany ára emelkedet, a határidős jegyzés legközelebbi leszállításra pénteken reggel kilenc órakor 0,94 százalékkal állt magasabban a globális kereskedelemben, unciánként 1083,70 dolláron.

Az eurónak a dollárhoz viszonyított árfolyama alig változott, 0,01 százalékkal jegyezték erősebben, azaz 1,0866 dolláron.

Ugyanakkor a sanghaji összetett index 3,5 százalékot esett egy nap alatt, vagyis összesen 21 százalékot a decemberi csúcshoz képest. Ráadásul mostanában nem meglepő az ilyen tőzsdei bukta Kínában. A tőzsdei idegesség fő oka, hogy a hetvenes évek vége óta tartó hatalmas kínai gazdasági fellendülést kezdetektől fogva az ipari termelés és az export húzta, mostanra viszont konszenzus van arról, hogy ha a kínai lakosság nem kezd el fogyasztani, akkor nagy bajok lehetnek a kínai gazdasággal.
A Wall Street-i tőzsde az enyhe esés után pénteken elkezdett növekedni. A nyers kőolaj ára több mint két százalékot emelkedett, ennek hatására növekedett az energiaszektor részvényeinek értéke: az EXXon Mobile-nak és a Chevronnak 4-4 százalékkal. A 2016-os év kezdete a tőzsdetörténelem legrosszabbika volt.

NAGY MENEKÜLÉS AMERIKÁBAN

A múlt héten összesen 12,4 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők az amerikai részvényekbe fektető alapokból. Ezzel az első két héten mért tőkekivonás mértéke olyan szintre ugrott, amilyenre 10 hónapja nem volt példa – írja a Financial Times, az alapok tőkeáramlását figyelő EPFR Global adataira hivatkozva.

Ugyanakkor az amerikai dollárt biztonságos menedéknek tekintik a befektetők, a dollárban denominált pénzpiaci alapok ebben az időszakban 24 milliárd dollárnyi tőkebeáramlást regisztráltak. Az amerikai állampapírok iránt is megnőtt a kereslet, múlt héten 1,9 milliárd dollár áramlott az ebbe fektető alapokba. Ez október óta a legmagasabb érték.

A tőkekivonást egyértelműen a befektetői félelmek motiválták, a globális gazdaság kilátásaival, az amerikai cégek profittermelő képességével és a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos aggodalmak voltak a meghatározók ebben az időszakban – kommentálta az adatokat Cameron Brandt, az EPFR elemzési igazgatója.

A tőkekivonás nem korlátozódott kizárólag az amerikai részvényalapokra, az európai részvényekbe fektető konstrukcióknak is ezzel kellett szembesülniük, első ízben tavaly október óta. Általában megfigyelhető a kockázatosabb eszközöktől való elfordulás, a héten mintegy 4,5 milliárd dollár távozott.

LEJTMENETBEN A HAZAI TŐZSDEPIAC IS

Immár kilencedik napja, hogy a hazai tőzsdepiac értékpapírjainak értéke is csökken.

A BELEX15, a vezető legjobb részvényegyüttes értéke tegnap további 0,66 százalékot veszített értékéből, a Belex line pedig 0,23 százalékkal gyengült.

Továbbra is a Szerbiai Kőolajipőri Vállalat (NIS) részvényével kereskedtek a legtöbbet, és a korábbi napok eseményei folytatódtak. Tegnap a részvények 1,9 százalékot veszítettek értékükből, és darabonként 552 dináron zártak. A Nikola Tesla repülőtér értékpapírjai pénteken reggelre 7,6 százalékot estek, a nap folyamán pedig további 1,29 százalékkal csökkent az értékük, így a kereskedelmi nap végén 995 dináron zártak. A Galenika Fitofarmacija papírjai is tovább csúsztak, így a pénteki 0,36 százalékos értékvesztést követően 2200 dináron állapodtak meg.

A kereskedelmi napnak voltak nyertesei is. Közéjük tartozik egyebek között a belgrádi Radijator és az Imlek tejgyár. Az előbbi 29,52 százalékot erősödött, és részévnyenkénti ára 215 dináron zárt. A tejgyár papírjai 0,39 százalékkal erősödtek és 5100 dináron zártak.

HARMINC DOLLÁR ALÁ ESETT A BRENT ÉS A WTI ÁRA IS

Több mint 12 éve, 2003 decemberében fordult elő legutóbb, hogy a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta és az Európában irányadó északi-tengeri Brent könnyűolaj hordónkénti ára egyidejűleg a 30 dolláros szint alatt álljon. A Brent jegyzése szerdán és csütörtökön, a WTI-é pedig kedden járt 30 dollár alatt. Ez legutóbb 2004 áprilisában, illetve 2003 decemberében fordult elő.

Közép-európai idő szerint pénteken délelőtt fél 12-kor a Brent márciusi szállításra hordónként (159 liter) 29,54 dollárba került, 1 dollár 34 centtel, azaz 4,36 százalékkal csökkent az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Eddig napi csúcspontján 31,17 dolláron állt, minimumát pedig 29,47 dolláron ütötte meg csütörtökön, amikor 30,88 dolláron zárt.

A New York-i árupiac elektronikus jegyzésében a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára februári szállításra hordónként 1 dollár 76 centtel, 5,66 százalékkal 29,44 dollárra zuhant. A jegyzések eddig a 29,41 és 31,22 dollár közötti sávban szóródtak a csütörtöki 31,20 dolláros zárás után.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays új előrejelzése szerint a Brent és a West Texas Intermediate hordónkénti átlagára az idén egyaránt 37 dollár lesz. A Morgan Stanley, a Goldman Sachs és a Bank of America-Merrill Lynch iparági elemzői azt valószínűsítették, hogy 20 dollárra is csökkenhet a Brent árfolyama az idén, a Royal Bank of Scotland szakelemzői pedig nem zárják ki a 16 dolláros mélypontot sem. Az egyik brit nagybank, a Standard Chartered elemzői elképzelhetőnek vélik, hogy legrosszabb esetben 10 dollárra esik az olaj ára.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakelemzői valószínűtlennek nevezték, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára az évtized hátralévő részében visszaemelkedik az elmúlt évekre jellemző 100 dollár körüli szintekre. A ház szerint nehéznek bizonyulhat még az 50 dollár feletti átlag tartása is az évtized második felében.