Noha a Déli Áramlat gázvezeték projektje megbukott, a szakértők szerint Európa és Szerbia számára az orosz gáznak nincs alternatívája. Ugyanakkor az európai hivatalnokok úgy vélik, hogy a Földközi-tenger keleti részén újonnan felfedezett gázlelőhelyek az előzetes becslések szerint komoly potenciállal bírnak.
A bolgár parlamentben Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök bemutatta az Oroszországból érkező új gázvezeték tervét, amely elkerülné Ukrajnát, és a Déli Áramlat nyomvonalát követné. A tervezett két vezetéknek egyenként 10 milliárd köbméteres kapacitása lenne, és az Európába irányuló orosz gáz elosztóközpontjaként szolgálna. A Balkán névre keresztelt elosztóközpont az orosz gáz mellett a Transz-anatóliai gázvezetéken (TANAP) keresztül azerbajdzsáni gázt is szállítana, és a szomszédos Görögországból is kaphatna gázt. A bolgár miniszterelnök hozzátette, hogy a Balkán tervét ajánlani fogja az Európai Bizottságnak, és hogy nagyon derűlátó a terv megvalósulásával kapcsolatban.
Vojislav Vuletić, a Gázegyesület elnöke úgy véli, hogy Európa és Szerbia számára az orosz gáznak nincs alternatívája, és abban reménykedik, hogy Európa észhez tér és megkéri az oroszkat, hogy építsék tovább a Déli Áramlatot.
Vuletić szerint a TAP, a TANAP, az Északi Áramlat és egyéb tervekből eddig nem valósult meg semmi, majd hozzátette, hogy nem kell aggódni az ukrán válság miatt, hiszen 2019-ig az ukrán vezetékeken keresztül biztosan érkezik orosz gáz.
– Jelenleg 80 milliárd köbméter földgáz érkezik az ukrán vezetékeken keresztül Európába, és ha megáll a tranzit, akkor nem csupán Szerbia, hanem Bulgária, Horvátország és más ország is gáz nélkül marad. A Déli Áramlat terveit 2006-ban kezdték kidolgozni, és 2013-ra elkészült az összes szükséges dokumentáció. Az építkezést bármelyik nap elkezdhetnék, csupán az akarat hiányzik – szögezte le Vuletić.
Alekszej Miller, a Gasprom vezérigazgatója kijelentette, hogy az orosz gáz iránti keresletet illetően 2015-ben Németország megelőzte Törökországot. Korábban bejelentették, hogy a Gasprom megnövelte a gázkivitelt azon országokba, amelyek nem tagjai a Független Államok Közösségének. 2015-ben a Németországba szállított orosz gáz mennyisége elérte a 45,3 milliárd köbmétert, vagyis 17,1 százalékkal növekedett.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság enegiaügyi biztosa még korábban kijelentette, hogy a Földközi-tenger keleti részén újonnan felfedezett gázlelőhelyekből is szállíthatnának gázt Európába, így növelhetnék a kontinens energiabiztonságát. Šefčovič hozátette, hogy a közelmúltban az Egyiptom partjainál felfedezett Zohr lelőhely képes lenne 8 évig biztosítani Európa teljes fogyasztását, ami évente 400-500 milliárd köbméter gáz.
