A bulgáriai Standar napilap arról értesült, hogy a következő hetekben Oroszország felújítja a Déli Áramlat gázvezeték építési munkálatait. A hírt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is megerősítette.
Az elemzők máris előálltak azzal a magyarázattal, miszerint a török–orosz viszonyok elhidegülése és a Kína felé vezető Szibéria Ereje elnevezésű, 800 kilométer hosszú gázvezeték építésének elhalasztása miatt tértek vissza a Déli Áramlat tervéhez.
A hír még le sem ülepedett, a Kreml máris cáfolta a napilap állítását, hogy szóba került a Déli Áramlat további építése.
– Oroszország nem folytat semmiféle tárgyalásokat a gázvezeték építéséről – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.
Az Európai Bizottságnak sincs tudomása arról, hogy a Déli Áramlat újraélesztésén dolgozna valaki, és ez a projektum az Európai Unió szemszögéből halott – nyilatkozta a Beta hírügynökéségnek Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság sajtószóvivője.
A bolgár miniszterelnök kijelentése még ha nem is bizonyult helytállónak, reakciók sorozatát váltotta ki.
Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója úgy nyilatkozott, hogy biztos benne, hogy a gazdasági érdekek miatt déli irányban megépítenek valamilyen gázvezetéket. Szerinte a Déli Áramlat a legjobb megoldás lenne Délkelet-Európa számára, és eddig csupán az oroszok jelentették az egyetlen kockázatot a projekt megvalósítása terén.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök nemrég a kettős mérce miatt bírálta az Európai Bizottságot és Németországot, mivel a Déli Áramlatot kifogásolták, de semmi kifogásuk nincs az oroszországi Északi Áramlat 2 ellen. Olaszországot nagyon érdekli a Déli Áramlat, amelynek megvalósítását a nyugat-európai országok ellenezték. Renzi hozzátette, hogy az Oroszország elleni szankciókat felül kellene vizsgálni, és abban az esetben az Európai Unión belül hallathatnák hangjukat a Déli Áramlatot támogatók is. 2014-ben az Európai Bizottság képviselői azt állították, hogy a tervezett vezeték nincs összhangban a uniós szabályokkal.
Bojko Boriszov a legutóbbi európai uniós találkozón tudatta Angela Merkel német kancellárral, hogy Bulgária arra törekszik, hogy orosz gázhoz jusson és az azerbejdzsáni földgázzal együtt szállítsa a szomszédos országoknak.
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő 2014 decemberében bejelentette, hogy Bulgária uniós tagállamként leállította a gázvezeték építését, mondván, hogy az ország brüsszeli és washingtoni nyomásra állította le a területén át tervezett szakasz építését. A vezeték az orosz földgázt Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt több dél- és közép-európai államba is eljuttatta volna. A projekt megszüntetésével leginkább Délkelet-Európa érdekei sérültek, mivel a folyamatos ukrán válság miatt számos ország gázellátása vált bizonytalanná.
