Aleksandar Vučić kormányfővel és Tomislav Nikolić államelnökkel is találkozott Belgrádban Dmitrij Rogozin orosz kormányfő-helyettes. Katonai-biztonságpolitikai kérdések jelentették a megbeszélések fő témáit annak a hírnek kapcsán, hogy Horvátország felfegyverkezik, ballisztikus rakétákat szerez be, s az ezzel kapcsolatban kialakult szerb–horvát diplomáciai szóváltás miatt is. Aleksandar Vučićkifejtette, hogy Szerbia is dolgozik védelmi kapacitásának növelésén, de mindezt úgy teszi, hogy saját gazdaságának az előbbre jutását szolgálja. Mint mondta, abban mindenki biztos lehet, hogy hazánk nem lesz áldozata senki agressziójának és nem számít majd könnyű prédának. Megállapította, hogy a régióbeli országoknak kötelezettségeik lennének a felfegyverkezés tekintetében is a Daytoni Békeszerződéssel összhangban, de „ezt mások nem tisztelik és hazánkat nevezik idegesnek” döntéseik miatt. Vučić ezzel a leköszönő horvát védelmi miniszter kijelentésére reagált, melyben azt közölte: a szerb kormányfőnek nincs oka idegességre.
Aleksandar Vučić és Dmitrij Rogozin (Beta)
– Nem vagyok ideges, inkább aggódom. A Horvátország által beszerzésre kerülő ballisztikus rakétáknak 300–350 kilométeres hatótávolságuk van, ami azt jelenti, hogy minden gond nélkül elérhetik Közép-Szerbia akármelyik települését – állapította meg újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette, véleménye szerint Szerbiának nincs szüksége támadó jellegű fegyverkezésre, tekintettel arra, hogy NATO-tagállamok veszik körül, maga pedig katonailag neutrális államnak számít a régióban. Vučić kifejtette, arra kérte a horvát és amerikai „barátainkat”, hogy álljanak el a fegyverkezési szándékuktól, mivel Szerbia szerint a béke és a stabilitás az, amire a régiónak igazán szüksége lenne. Bizonyára nem a múzeumok számára szerzik be szomszédaink ezeket a rakétákat – jegyezte meg a kormányfő. Még Titót is idézte: úgy élünk, mintha száz évig béke várna ránk, de olyan felkészültségünk lesz, mintha már holnap megtámadnának minket.
TÚL DRÁGA NEKÜNK AZ S-300
Bejelentette, hogy még az idén elindul a hazai Nora tüzérségi rendszernek és a Lazar 2 és 3 páncélozott járműveknek a sorozatgyártása is. Kiemelte, hogy minderre a pénzt az állami vállalatok és nem az állami költségvetés szavatolják. Harci járműveket kap a Belügyminisztérium, töltényeket állítanak elő hazánkban, Szerbia teljes egészében a hazai gyártásra kívánja alapozni védelmi kapacitásait, mondta a miniszterelnök. Egyes fegyvereket és alkatrészeket itt nem tudunk előállítani, Oroszország pedig segíteni óhajt, de nem kívánt a részletekről beszélni. Az orosz S-300 rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy az túl drágának számít Szerbia számára, igaz, Oroszország kész különféle kedvezményes hitelekkel is segíteni, ha hazánk elszánja magát. A kormányfő ajándékba éppen az említett rakétaelhárítási rendszer makettjét kapta Rogozintól.
A találkozón szó volt a szerbiai Fiat gépjárművek kazahsztáni exportjáról is. Már január 15-e után elindulhat ez a kivitel, s Vučić arra kérte Rogozint, közvetítsen a szerb és a kazahsztáni tárgyalófelek között a soron következő megbeszélésen a kazahsztáni kormányfő-helyettessel. A gépjárműalkatrészek szerbiai előállításáról is szó esett az orosz piac szükségleteinek fedezése céljából, melynek igényei megnőttek a Törökország ellen bevezetett orosz szankciókat követően.
RAVASZ JÁTÉKOK
A Tomislav Nikolićtyal folytatott tárgyalásokon az orosz vendég kijelentette: a lehető legrövidebb időn belül eleget tesz Vlagyimir Putyin államfő azon kérésének, hogy vegye számba, mire lenne Szerbiának a legrövidebb időn belül szüksége. Ezt követően megint csak katonai témák kerültek előtérbe, s Nikolić csodálkozásának adott hangot annak kapcsán, hogy a horvátok a norvég rakétarendszer beszerzését tervezik, hiszen szerinte nem lesz háború a régióban.
– Mi biztosan nem fogunk háborúzni Horvátországgal, egy a NATO-val kezdett háború pedig főképp értelmetlen lenne – jelentette ki, majd megköszönte Rogozinnak, hogy Oroszország folyamatosan szem előtt tartja Szerbia biztonságát.
Kitértek a koszovói párbeszédre is. A szerb államfő elmondta, hogy hazánk a dialógus híve, Pristina ugyanakkor ravasz játszmát folytat, mert egyfelől a párbeszéd elkötelezett hívének mondja magát, másfelől pedig mindent megtesz a függetlenség teljes kivívása érdekében. Oroszország Szerbia mellett áll a koszovói kérdést illetően. Rogozin azt mondta, soha sem fog megismétlődni 1999, amikor Oroszország nem volt képes segíteni Szerbiának a harcban, mert azóta a föderáció katonai ereje jelentősen megnövekedett.
