2024. március 29., péntek

Aki akar, nyaralhat

Bővül a térítéses üdülők listája

Tavaly a nyár végén az illetékes minisztérium a hazai turizmus fellendítése érdekében akciót hirdetett, amelynek az volt a lényege, hogy aki legalább egy hetet eltöltött valamelyik hazai turisztikai helyen, ötezer dináros térítésre jogosult. Az ötlet megszületésekor a minisztérium arra számított, hogy akár a százezret is elérheti az utalvány használóinak a száma. Ennek a nagyra törő tervnek a megvalósulásába természetesen a politikusok sem bíztak, hiszen az igénylések benyújtásának a kezdete a főidény végére esett. De a szokásos késedelem ellenére is több mint tizennégyezren éltek a lehetőséggel, s fejenként ötezer dinárral olcsóbban megúszták tervezett pihenőjüket.

Az összeg nem volt ugyan túl vonzó, hiszen csak töredékét képezte a költségeknek, de például egy vajdasági házaspár számára megtérült az üzemanyagköltség.

Úgy tűnik, hogy a viszonylag szerény eredmény a jövő évre nézve jobb belátásra bírta a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium szakembereit, a miniszter közelmúltban tett kijelentése is erről tanúskodik. Szerinte reális elvárás, hogy 2016-ban 45–50 ezer személy fog üdüléstámogatási utalványt igényelni, azzal a megjegyzéssel, hogy már nemcsak az eredetileg meghatározott célcsoportok jelentkezhetnek.

Az elkövetkező időszakban azok az állampolgárok is kérhetik a támogatást, akik külföldön szerezték meg nyugdíjjogosultságukat.

Amiről a miniszter nem beszélt, az meglehetősen egyértelmű. Mármint az, hogy a külföldi nyugállományi járandósággal rendelkezők inkább megengedhetik maguknak, hogy egy-két hetet valamelyik hazai fürdőben töltsenek, hiszen a havi bevételük – a legtöbb esetben – jóval meghaladja a hazai, 25.000 dináros átlagnyugdíjat.

Az említett célra a kormány 230 millió dinárt „tett félre”, de a kedvezményezettek lajstroma ezzel nem merül ki. További 120 millió dinárt irányoztak elő a szervezett csoportokban érkező külföldi turisták számára. Akik ugyanis hivatalos irodák által töltenek hazánkban legalább három éjszakát, a költségeikből tíz(!?) eurót megtérítenek. Hat vagy több itt töltött éjszaka esetén ez az összeg 15 euró.

Rosszmájúság lenne azt állítani, hogy mindez semmit sem jelent egy Norvégiából, Luxemburgból vagy Németországból érkező számára, hiszen ott tizenöt euróért a legjobb esetben három doboz cigarettát vásárolhat az ember. Szem előtt kell azonban tartani Szerbia gazdasági-pénzügyi lehetőségeit. Ha ugyanis támogatásokról van szó, a nagy pénzek a hazai közvállalatok „lélegeztetőgépei-”nek üzemben tartására kellenek.

A turizmus ugyanis ebben a térségben nem tekintendő fontos feladatnak és lehetőségnek, pedig a világ csaknem minden országában külön figyelmet fordítanak rá.

Mi pedig elégedjünk meg a régi mondás igazságával:

Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.