2024. április 25., csütörtök

A rövid kanóc átka

Az újévvel a tél is beköszöntött, végre felszállt a köd, lehullott az első hó, és kitisztult a levegő. Az emberek behúzódtak meleg otthonaikba, séta közben csak hébe-hóba látni járókelőt, néha egy-egy petárda durran a távolban. Mindig is szerettem a puskapor illatát, kiskoromban sokat petárdáztam, annak ellenére, hogy nem lett volna szabad. Szerencsém volt, soha semmi bajom sem lett a durrogtatásokból, de sajnos ezt nem mondhatja el mindenki magáról. Jól emlékszem, amikor az általános iskolában, a nagyszünetben egy fiúnak a farmerzsebében robbant a „kresavac”, azaz egy közepes méretű petárda, a combjából kiszakított egy részt, üvöltött fájdalmában, mi pedig ijedtségünkben. Ennek ellenére az iskolák környéke tele volt a nagy bőrbundákat viselő petárdaárusokkal, csak az nem vette őket észre, aki nem akarta. Ha vásárolni akartunk, csak behúzódtunk egy bejáratba, a díler széttárta nagy bőrkabátját, és már adta is a „kresavac” köteget, vagy éppen a kisebb petárdákat tartalmazó kis piros dobozt, amelyben 100 darab várt robbanásra.

Minap a gyerekekkel sétálva fiam mutatta meg, hogy a középiskolával srégen szemben üzemel egy pirotechnikai üzlet, többé nem kell bejáratokban, sutyiban vásárolni, a diák kilép a középiskolából, átkel a zebrán, és belép a petárdás üzletbe, ahol nyugiban válogathat kívánsága szerint.

Újvidéken a napokban egy civil szervezet tiltakozást tartott a város központjában, felhívták a figyelmet arra, hogy senki sem tartja be a pirotechnikai eszközökről szóló törvényt, amely tiltja többek között a petárdák használatát is. Nagyon kevesen veszik komolyan a tilalmat, habár ha elolvasnák a Vajdasági Közegészségügyi Intézet évről évre nyilvánosságra hozott adatait, akkor biztos elgondolkodnának a dolgon. Évente több tucat gyerek és felnőtt marad ujj nélkül, sokan szemsérüléseket, halláskárosodást szenvednek a közelükben felrobbant petárdák vagy tűzijáték miatt. A petárdázásnál a kanóc sokszor túl rövid, ha nem dobjuk el idejében, leginkább az ujjpercek sérülnek, gyakran megesik, hogy amputálni kell az ujjakat.

A pirotechnikai eszközök nemcsak az emberekre tekintve veszélyesek, hanem a háziállatok is megsínylik a nagy robbantgatásokat. Sok ismerősöm ilyentájt beengedi kedvencét a házba, mert kint akkora a hangzavar, hogy a kutyák, macskák és a többi háziállat megretten, és ijedtségükben menedéket keresve, elszöknek. Sokan soha sem találják meg kedvencüket. Az is előfordult már, hogy a robbanásoktól megvadulnak a háziállatok, és gazdájukat is megtámadják.

A pufogtatás évszázados hagyománya sajnos nagy veszélyekkel jár, jó lenne, ha minden apuka és anyuka komolyan elbeszélgetne csemetéivel, hiszen nem kell feltétlenül, hogy az ünnepek velejárója legyen a petárda. Ez sokszor nehéz, hiszen apuka is szívesen dobna egy-két „kresavac”-ot, de mindig jobb megelőzni, mint gyógyítani. Sajnos, sok esetben nincs mit gyógyítani, a pórul járt petárdázó gyermek három-négy ujjal lesz kénytelen leélni az életét, azért, mert nem beszélgettünk vele a petárdázás veszélyeiről.