2024. április 25., csütörtök

Kivégzések Szaúd-Arábiában

Több tucat embert öltek meg terrorizmus vádja miatt, köztük Nimr al-Nimr síita főpapot is

Negyvenhét embert, köztük Nimr al-Nimr neves síita főpapot végeztek ki szombaton Szaúd-Arábiában terrorizmus vádjával; az ajatolláh lefejezését azonnal elítélték Irán, Libanon és Irak vallási és politikai vezetői, Teherán szerint Rijád nagy árat fog fizetni érte. Az Európai Unió is bírálta a kivégzéseket. Az iráni Forradalmi Gárda kíméletlen megtorlással fenyegette meg a szaúdi uralkodócsaládot, amiért a szunnita vezetésű királyságban kivégezték Nimr al-Nimr síita főpapot.

A halálos ítéletek végrehajtását szombat reggel jelentette be a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 személy közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is. A belügyi közlemény igazolásul idézett egy részletet a Koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletekről, illetve megszólaltatta Abulazíz Al al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, aki helyeselte a kivégzéseket.

Irán, Libanon és Irak politikai és síita vallási vezetői még aznap elítélték Nimr al-Nimr ajatollah kivégzését. Elítélte Nimr kivégzését a síita Irán – a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb közel-keleti riválisa – külügyminisztériuma is, amely szerint Rijád nagy árat fog fizetni ezért. Azzal vádolták meg Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a terroristákat és a szunnita szélsőségeseket, miközben elnyomja és kivégzi bírálóit.

Ahmad Hatami befolyásos ultrakonzervatív iráni ajatollah úgy foglalt állást, hogy Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén”, és halála el fogja tüntetni az uralkodócsaládot a történelem süllyesztőjében. A szaúdi ajatollah lefejezését „súlyos hibának” nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is. A Hezbollah libanoni síita szervezet gyilkosságként bélyegezte meg a kivégzést. A közlemény szerint Nimrnek azért kellett meghalnia, mert jogokat követelt elnyomott népének.

Haider al-Abádi iraki miniszterelnök Facebook-bejegyzésében aláhúzta, hogy „ellenfelek kivégzése, hangjuk elnémítása, az emberi jogok megsértése árt a térség biztonságának, stabilitásának, és feltépi a régió népeinek társadalmi szövetét”. Halaf Abdelszamad, a miniszterelnök síita Daava pártjának parlamenti frakcióvezetője felszólította a kormányt, hogy zárja be Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetségét, utasítsa ki a nagykövetet és végeztesse ki az összes Irakban bebörtönzött szaúdi terroristát. Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetsége december közepén nyílt meg, 25 évvel azután, hogy Rijád felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Kuvait (még Szaddám Huszein országlása idején történt) iraki lerohanása miatt. Núri al-Máliki iraki exminiszterelnök szerint Nimr kivégzésének bűncselekménye ugyanúgy a szaúdi rezsim megdöntéséhez fog vezetni, mint annak idején (az 1980-ban megölt síita vezető, a Daava pártot alapító) Mohammed Bakr al-Szadr mártíromsága, amely Szaddám Huszein volt iraki diktátor vesztét okozta. A jemeni síita húszi mozgalom „szent harcosnak” nevezte a szaúdi ajatollahot, s látszatpernek minősítette az ellene lefolytatott bírósági eljárást.

TILTAKOZÓ MEGMOZDULÁSOK

Szombaton az iráni Meshed városában az ellen tiltakozva, hogy Szaúd-Arábiában kivégezték Nimr al-Nimr síita főpapot tüntetők felgyújtották a szaúdi konzulátus egy részét. A szaúdi konzulátus épülete előtt összegyűlt tüntetők a beszámolók szerint a szunnita többségű arab ország hatóságait gyalázó jelszavakat skandáltak, letépték a képviselet épületéről a szaúdi zászlót, és petárdákkal dobálták meg az épületet, tüzet okozva az épület egy részében.
A Nimr al-Nimr síita főpap szaúd-arábiai kivégzése miatt tüntetők szombat este megtámadták a szunnita királyság teheráni nagykövetségét, és bejutottak a létesítmény területére, de az iráni rendőrség nem sokkal később kiszorította őket. A tiltakozók Molotov-koktélokkal dobálták meg a nagykövetséget, majd betörtek a misszió területére. A Reuters brit hírügynökség internetes közösségi oldalakon terjedő fényképekre hivatkozva azt írta, hogy tüzeket gyújtottak az épületben, és annak legalább egy helyiségét feldúlták, a berendezési tárgyakat összetörték. Az ISNA beszámolója szerint a rendőrség nem sokkal később kiszorította a demonstrálókat a nagykövetség területéről, de az épület előtt továbbra is sokan vannak. A létesítményt a készenléti rendőrség tagjai vették körül, és az épületet tűzoltók lepték el. A teheráni rendőrfőnök is a helyszínre érkezett a kedélyek lecsillapítása végett. Az iráni külügyminisztérium szombat esti közleményében nyugalomra intette a tüntetőket, és felszólította őket, hogy ne tegyenek kárt a diplomáciai képviseletben.

Az iráni Forradalmi Gárda kíméletlen megtorlással fenyegette meg a szaúdi uralkodócsaládot, amiért a szunnita vezetésű királyságban a nap folyamán kivégezték Nimr al-Nimr síita főpapot. „Kíméletlen megtorlás fogja érni az al-Szaúd családot a közeljövőben, ami ennek a terrorista párti, iszlámellenes rezsimnek a bukását fogja okozni” – állt a hivatalosan a síita Irán politikai-vallási rendszerének védelméért felelős befolyásos fegyveres szervezet által kiadott közleményben.

AZ EU ÁLLÁSFOGLALÁSA

Az Európai Unió ellenzi a halálos ítéletet, különösen a tömeges kivégzéseket – szögezte le szombaton Brüsszelben Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Nimr al-Nimr esetére utalva megjegyezte, hogy aggasztónak tartja a szabad véleménynyilvánítás jogának és az alapvető jogoknak a helyzetét Szaúd-Arábiában. Ezeket a jogokat a terrorizmus elleni harcban is tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta Mogherini. Hozzátette, hogy az eset tovább szíthatja a felekezeti feszültséget, amely már eddig is sok kárt okozott az egész térségben. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mély megdöbbenésének adott hangot a szaúdi kivégzések miatt. „Al-Nimr sejket és a többi kivégzett rab közül másokat is olyan eljárások során ítéltek el, amelyek súlyos aggodalmakat vetettek fel a vádak jellegét, illetve az eljárás tisztességességét illetően” – fogalmazott Ban Ki Mun közleményében. Az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint már korábban is felszólalt al-Nimr ügyében a szaúdi hatóságoknál, és a halálos ítéletek enyhítését szorgalmazta. Ban Ki Mun ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nyugalomra és önmérsékletre int a történtekkel kapcsolatban. Arra szólította fel a térség politikai vezetőit, hogy tartózkodjanak a vallási feszültségek felkorbácsolásától.

AZ ISTENI KÉZ BOSSZÚJA

Irán és Irak legfőbb vallási vezetői is élesen elítélték a síita főpap kivégzését. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője súlyos politikai hibának minősítette Szaúd-Arábia részéről Nimr al-Nimr síita főpap kivégzését. Szerinte az „isteni kéz” bosszút áll majd e cselekményért. „Nimr al-Nimr mártír sejk kivégzése Szaúd-Arábia vezetőinek politikai hibája” – mondta Hamenei az iráni vezető egyházi személyek teheráni gyűlésén. Úgy vélte, hogy a főpap igazságtalanul kiontott vére bosszút gerjeszt majd Rijáddal szemben. Az „isteni kéz” minden bizonnyal bosszút áll a szaúdi vezetőkön – szögezte le Hamenei, aki egyébként már az előző napon Twitter-bejegyzésben fejezte ki tiszteletét Nimr al-Nimr iránt. Honlapján olyan kép volt látható, amely Szaúd-Arábiát az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlítja. Ali al-Szisztani ajatollah, Irak vezető síita méltósága „igazságtalan agressziónak” nevezte a kivégzéseket. Közleményében saját és hívei nevében úgy fogalmazott: „végtelen szomorúsággal és sajnálattal fogadtuk a testvéreink mártírhaláláról szóló bejelentést”.

A kivégzésre adott „ellenséges” iráni megszólalásokra hivatkozva Szaúd-Arábia szombaton behívatta Irán rijádi nagykövetét, és a szaúdi vezetés „megdöbbenését” fejezte ki, amiért Teherán – megítélése szerint – „beleavatkozott a királyság belügyeibe”.

Az egyik legradikálisabb szaúd-arábiai síita hitszónoknak tartott 56 éves Nimrt 2012 júliusában tartóztatták le tömegtüntetésekre és zavargásokra való felbujtás vádjával. Letartóztatásának hírére több tüntetés volt a síiták lakta keleti Katíf régióban, amely korábban a síiták hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozások központja volt. Az egyik tüntetésen két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. Szaúd-Arábia 27 milliós lakosságának mintegy 15 százaléka síita. Az ajatollah a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálója volt. Letartóztatása előtt azt hangoztatta, hogy az emberek nem akarnak olyan vezetőket, akik gyilkolják a tüntetőket, és igazságtalanul bánnak a síitákkal. A per során Nimr nem tagadta a terhére rótt politikai vádakat, de azt hangoztatta, hogy sosem hordott fegyvert, és erőszakra sem buzdított. Nimr lefejezése ismét békétlenséget szíthat Katífban, illetve Bahreinben is, ahol viszonylagos nyugalom van a jogokat követelő síita többség négy évvel ezelőtti tüntetései óta. A síita többségű, de szunniták vezette bahreini királyságban erőszakkal leverték a 2011-es síita tüntetéseket. Szaúd-Arábia katonákat küldött a lázongások elfojtására, tartva attól, hogy azok átterjednek területére. Nimr halálhírére kisebb tüntetés volt Manamától nyugatra egy településen, a tiltakozók ellen a rendőrök könnygázt vetettek be. Nemzetközi jogvédő csoportok összesítései szerint Szaúd-Arábiában tavaly húsz év óta a legtöbb, legalább 157 kivégzést hajtottak végre, többnyire lefejezéssel. Jóval több emberen hajtották végre a halálos ítéletet, mint az előző évben, amikor 90 embert végeztek ki. A halálos ítéleteket általában nyilvánosan, lefejezéssel hajtják végre a szunnita királyságban.