Szerbiában csaknem 1,7 millió nyugdíjast tart el ugyanannyi bejelentett alkalmazott, akik után a munkaadó járulékot és adót is fizet. Ahhoz pedig, hogy az államrendszer normálisan működjön, négy foglalkoztatottra egy nyugállományban lévő személy kellene jusson – olvasható a legújabb országos kimutatásban. Más szemszögből is kirívóak a hazai adatok, mert az átlagnyugdíj Európában megközelítőleg 800 euró, Szerbiában azonban az érintettek már annak is örülhetnek, ha megkapják a 200 eurónak megfelelő dinárösszeget.
Katarina Stanićnak, a Demokráciai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint számottevően növelni kellene a foglalkoztatottságot ahhoz, hogy javulás állhasson be a nyugdíjbiztosítási rendszerben.
– Nem a rendszer alapjaival van baj, hanem a magas munkanélküliséggel és a hatalmas szürkegazdasággal, amelyek közvetve vagy közvetlenül gyakorolnak negatív hatást a nyugdíjasok helyzetére. Az pedig, hogy a nyugdíjrendszer még nem omlott össze azzal magyarázható, hogy az állam a nyugdíjakat más költségvetési járulékokból is kifizetheti, amit eddig is megtett – magyarázta a szakértő.
Dr. Nada Novaković, a fővárosi Társadalomtudományi Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy különböző országokban más-más módszerekkel szavatolják a nyugdíjrendszer olajozott működését. Ezek persze nagyban függnek az adott ország demográfiai, politikai és gazdasági tényezőitől is, viszont a leginkább meghatározók a nyugdíjak pénzelési modelljei.
– Egyik módszer például az önkéntes magánnyugdíjbiztosítás, amelynek több gazdasági haszna is van, ha egy nyugdíjasra legalább három és fél munkaviszonyban levő biztosított jut. Ha ez a feltétel nincs meg, a rendszer működésképtelen. A másik modell a befektetési alapok irányába fizetett biztosítást jelenti. Ezek az intézmények különbőző projektumokba fektetik a pénzt, amelyek végül haszonnal együtt kerülnek vissza a biztosítotthoz. Ez a fejlettebb országokra jellemző modell – magyarázta Novaković.
Az említett második módszert egyébként Magyarországon és Horvátországban is alkalmazzák, viszont az eddigi adatok kissé aggasztóak. A magyar és horvát tapasztalatok ugyanis arra mutattak rá, hogy a régióban kevés nyugdíjas használja ki ezeket a lehetőségeket, magasak a biztosítási költségek, a befizetett összegeket pedig nem a gazdaságba, hanem állami értékpapírokba fektették, amely végül az alapok monopolizálódásához vezetett.
A kimutatás arra is fényt derít, hogy a szerbiai nyugdíjasok majd 320 millió euróval tartoznak a bankoknak. Az összeg legnagyobb része a korábban felvett hitelek törlesztőrészleteinek fizetésére megy el (az országban felvett euróalapú hitelek öt százalékát törlesztik a nugdíjasok), a hitelkártyákon viszont mintegy 29 millió eurónyi adósság halmoztak fel.
A hivatalos banki kimutatások azonban arról árulkodnak, hogy bármennyire is nehéz a nyugdíjasok pénzügyi helyzete, ők fizetnek a legtisztességesebben, és idejében.
