Az IMF képviselői úgy vélik, hogy Szerbia jobban teljesít. A valutaalap európai szektorában a fejlődő piacokat kutató osztály vezetője, Anna Iljina a napokban nyilatkozta ezt a Tanjug hírügynökségnek, a sajtó pedig természetesen azonnal a vezető hírek közé emelte. Az IMF szakemberei szerint az év végéig legalább 0,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, jövőre pedig a bővülés elérheti az 1,75 százalékot is. Általában az ezzel kapcsolatos hírek végén bújik meg a tény, hogy Iljina azt is mondta, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében további komoly és mélyreható reformokra van szükség.
Jelenlegi helyzetünkben mindenképpen becsülendő az a tény, hogy még ha csak szerényen is, de bővül a gazdaság. A különféle reformok általában – még ha rövid távon is – a GDP zsugorodását szokták eredményezni. Másrészt viszont az is szokványos, hogy a recesszióból kilépve egy-egy ország gazdasága lendületet kap, így nem tekinthető túlzásnak a jövő évre kivetített 1,75 százalék. Mivel úgy tűnik, az uniós csatlakozási folyamat is lendületet vesz, a jövőben a gazdasági növekedés másik fő motorjaként az európai felzárkóztatási források várható felhasználását tekinthetjük. Ha minden a tervek szerint alakul, a folyamat mindenképpen nagy felhajtóerőt gyakorolhat az állami és a magánberuházásokra egyaránt. A külső körülmények közül megemlíthető még, hogy az alacsony, de ami még fontosabb, csökkenő tendenciát mutató olajár mindenképp ritka és kiemelkedően kedvező körülménynek tekinthető. Az euróövezet gazdaságának bizonytalan erőre kapása és a különféle hatalmi központokból indukált geopolitikai feszültségek viszont kockázati tényezőként szerepelnek.
PÁPUA ÚJ GUINEA AZ ÉLEN
Ha megnézzük, hogy mi történik a világgazdaságban, akkor egészen meglepő dolgokat tapasztalhatunk. Az idén a (növekedési) világranglistákat olyan országok gazdaságai vezetik, melyek korábban nem voltak még a középmezőnyben sem. Kis túlzással azt mondhatjuk, a gyérebb földrajzi ismeretekkel rendelkezők még a létezésükről sem tudtak. Megállapítható, hogy globális szinten a legnagyobb növekedést kivétel nélkül a szegény, de sikeres felzárkózási programokat megvalósító országok produkálják. Minden jel arra mutat – az IMF felmérései alapján –, hogy Pápua Új Guinea éves GDP-növekedése meghaladja majd a 12 százalékot, ennek köszönhetően világelső 2015-ben. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az 1975 óta független ország folyó évi eredményeit, megint csak érdekes következtetéseket vonhatunk le. Az idei az első olyan év, amikor az Exxon Mobilnak a cseppfolyósított gáztermelésben megvalósított hatalmas beruházása teljes kapacitással működik. A gigantikus projekttől az év elején, de még 2015 közepén is 20 százalékot meghaladó gazdasági bővülésre számítottak. A nyersanyagárak csökkenése azonban ezt megfelezte. Az IMF elemzése szerint azonban egyszeri esetről van szó, a következő években már ehhez képest egészen szerény, csupán 2-3 százalék körüli bővüléssel számolnak.
Valószínűleg Etiópia lesz ezüstérmes az idén. Az ország neve nemrég még az éhezés, a rosszul tápláltság szinonimájának számított. A máig nagyon szegény ország GDP-növekedése az utóbbi évtizedben vett komolyabb lendületet. 2007-ben és 2008-ban több mint 11 százalékos, 2009-ben 8 százalékos volt a bővülés. Ebben az évben is 8-9 százalék lesz, de még így is a Föld egyik legszegényebb országa marad. Az egy főre jutó GDP mindössze 900 dollár, így a világ 228 országát tartalmazó listán a 213.
Türkmenisztán is az idén dobogós helyezést érdemel. Az ázsiai ország gazdaságát elsősorban a gyapot és földgáz termelése húzza, csak az utóbbi árának esése akadályozta meg, hogy a növekedés az idén is kétszámjegyű legyen. A jövőben azonban továbbra is erre alapoznak: Türkmenisztán december elején kezdte meg az Afganisztánba, Pakisztánba és Indiába földgázt szállító vezeték kiépítését. Emellett még Kongó, Mianmar és Elefántcsontpart ez évi GDP bővülése haladhatja meg a 8 százalékot.
A SZÜRKE NYOLCVAN ÁRNYALATA
Egészséges gazdasági légkörről nem beszélhetünk Szerbiában, amíg a szürkegazdaság részaránya megközelítőleg 30 százalékos. Ez napi szinten mintegy 8 millió euróval rövidíti meg a köztársasági költségvetést. A szürkegazdaság visszaszorítását célzó nemzeti programot a napokban fogadta el a kormány. Jövőre kiderül, mennyire eltökélt ennek véghezvitelében, vagy ez is csak egy hangzatos propagandafogás marad. A mindent átszövő korrupció elleni harc mellett eltökéltségről tanúskodhat, hogy a hétvégén jelenlegi és egykori magas rangú személyek is rács mögé kerültek.
A reformokat egyébként láthatóan még mindig jelentős mértékben fékezi a társadalmi közhangulat. A kormányt folyamatosan bírálják, ha nem tesz semmit. Amikor azonban az élet valamelyik területének a reformjába fog, azonnal kritizálni kezdik azt is. Más országok gyakorlata is egyértelműen azt mutatja, csak akkor lehetnek sikeresek a reformok, ha mögöttük egy szélesebb körű társadalmi támogatottság is meghúzódik.
