Sokakat megijesztett, amikor a dinár november végén gyengülni kezdett az euróhoz képest. Pontosan nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de az elkövetkező napokban éppen ellentétes folyamatokra lehet számítani. Külföldön dolgozó honfitársaink ugyanis az ünnepekre hazatérnek, hozzák a pénzt is magukkal. A váltóirodákban pedig már dörzsölik a markukat: ők azok, akik csak nyerhetnek, bárhogyan alakul is az árfolyam.
A dinár az elmúlt egy hónap alatt mintegy másfél százalékkal gyengült az euróhoz képest. Még így is valamivel erősebb, mint egy évvel ezelőtt, de csak ha az euróhoz viszonyítunk. A dollár esetében már egészen más a helyzet. Az amerikai fizetőeszközhöz képest dinárunk ugyanis több mint 12 százalékkal gyengült tavaly december óta. Ha továbbra is az euróhoz viszonyítunk, az árfolyam január 29-én volt a leggyengébb, amikor 123,57 dinárért váltották a közös európai valutát, október 1-jén pedig rekordszintre, 119,71-re erősödött. A Szerb Nemzeti Bank egyébként az év eleje óta 430 millió eurót adott el, 940 millió eurót pedig intervenciós céllal felvásárolt.
Közismert tény, hogy sem a gyenge, sem pedig az erős dinár nem kívánatos. Ha túl erős a dinár, az nem kedvez a kivitelnek, hiszen a külföldiek számára drágítja a hazai termékeket. A behozatallal foglalkozó cégek számára kedvező, de mégsem jó, mert ezáltal meg lerontja az ország külkereskedelmi mérlegét. A devizahitelesek számára sem kedvező, mivel nem csak a lakosságnak, hanem a cégeknek is vannak devizahiteleik. Kicsit leegyszerűsítve elmondható: a legjobb mindenki számára, ha viszonylag stabil az árfolyam, nincsenek nagyobb ingadozások.
2008-ban Szerbiában még 78 dinárt kellett fizetni 1 euróért. A december elejét pedig gyakran a valuta gyengülése jellemezte korábban is. Tavaly is ez történt. Aztán, amikor az ünnepek közeledtével megindultak hazafelé a külföldön dolgozó honfitársaink, az általuk behozott euró kínálata helyreállította az árfolyamot (is). A dinár november végén kezdett el gyengélkedni. A betegeskedés diagnózisa összetett, nincs köze a szezonális influenzához. A hazai és a világban zajló folyamatok alakítják folyamatosan egy fizetőeszköz árfolyamát. A hazai okok közül a dinár árfolyamának gyengülését részben a vállalatok és bankok osztalékának kifizetése váltotta ki. A részvénytulajdonosok, amikor megkapják az osztalékukat dinárban, általában euróra váltják, ami gyengíti a dinárt. Az energiahordozók beszállítói is ilyenkor szoktak egy időre előre bevásárolni, ami szintén az euró iránti keresletet generálja. Ezeknél azonban talán jelentősebb tényező, hogy a jövő évi költségvetés 122,5 dináros átlagos euróárfolyammal tervez. Mivel az idei évet is a költségvetési fegyelem jellemezte, joggal lehet arra következtetni, hogy így lesz a továbbiakban is, hiszen az IMF megállapodás és más nemzetközi kötelezettségeink is ezt diktálják. Az árfolyam így önbeteljesítő jóslatként megindult a 122,5 érték felé.
A nemzetközi folyamatok közül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán 25 bázispontos kamatemelésről döntött. A további fokozatosnak ígért kamatemelés „megnyugtatta” a környező országok fizetőeszközeit is. A dollár végül mérsékelt erősödést produkált az euró ellenében a döntés előtti 1,0940-ről 1,0850-ig. Előzőleg már hónapok óta az volt a kérdés, mikor és hogyan tudnak a tengerentúlon kamatemelésbe kezdeni azok után, hogy hét évig gyakorlatilag nulla volt az irányadó alapkamat.
