2024. április 23., kedd

Vajdaság gazdasági fejlődésének alapja

Pék Zoltán: A régióra, ahol beruháznak a vasúti hálózatba, érezhető gazdasági fejlődés vár

A Szerbiai Képviselőház a vonatkozó előírásokban meghatározott határidőn belül szombaton elfogadta a jövő évi köztársasági költségvetést. A büdzsé parlamenti vitáját ezúttal is a korábbi években már jellemző sárdobálás jellemezte. A leghevesebb vita annak kapcsán alakult ki, hogy Vajdaság megkapja-e az alkotmány értelmében neki járó hét százalékot. Az ellenzék szerint nem, a hatalom szerint viszont igen, sőt, Dušan Vujović pénzügyminiszter elmondása szerint még többet is, 8,39 százalékot. A kormány és később a parlament a költségvetésre benyújtott több mint kétszáz módosítási indítvány közül csak hármat fogadott el, a Vajdasági Magyar Szövetség frakciójáét és a Női Parlamenti Hálózatét, azzal, hogy a költségvetési eszközök elosztásán csak a VMSZ indítványa változtatott, a másik kettő inkább eszmei jellegű. A költségvetésről, a Vajdaságban várható fejlesztésekről, valamint arról, hogy a hét százalék hét százalék-e, vagy kevesebb, esetleg több, Pék Zoltán, a VMSZ parlamenti képviselője nyilatkozott lapunknak.

Mi jellemzi a költségvetést?

– A 2016. évi köztársasági költségvetést az ideihez hasonlóan elsősorban a takarékoskodás jellemzi. Értékelésem szerint a büdzsét a valós helyzetet szem előtt tartva állították össze. Úgy a kiadások, mint a bevételek oldala meghatározott keretek között mozoghatott. A tervezéskor meghatározott törvényszerűségeket, illetve az előző évi megfizetéseket és megvalósulásokat tartották szem előtt. A Nemzetközi Valutaalap is felülvizsgálta a jövő évi költségvetést. Ami a bevételeket illeti, szerintem minden lehetséges bevételt számításba vettek. A kiadási oldallal kapcsolatban már vannak fenntartásaim, hiszen Szerbiában továbbra sem szoktak hozzá a takarékoskodáshoz, sem az államvezetés képviselői, sem a polgárok. Továbbra is az a megszokott, hogy ha például száz dinárt költhetnek, azt legalább néhány dinárral túllépik és még véletlenül sem költenek kevesebbet. Persze idén sikerült megcáfolni ezt a korábbi gyakorlatot és az államháztartási hiányt az eltervezettnél alacsonyabb szinten sikerült tartani. Ezért merem remélni, hogy a következő évi költségvetés reális és sikerül megvalósítani.

Milyen jelentősebb vajdasági beruházások jelennek meg a költségvetésben?

Pék Zoltán: Nézőpont kérdése, megvan-e a hét százalék, vagy sem (Fotó: Ótos András)

Pék Zoltán: Nézőpont kérdése, megvan-e a hét százalék, vagy sem (Fotó: Ótos András)

– Három fontos projektumról van szó. Elsőként a szabadkai Y-elágazást említeném, amelyre 197 millió dinárt kíván fordítani az állam. Tudjuk, hogy ez a projektum hosszú éveken át nem jelent meg a költségvetésben, most végre sikerült beilleszteni a pénzelt tervek közé. Véleményem szerint az aktuális pénzügyi körülményekhez és a megszorításokhoz képest megbecsülendő összegről van szó. A másik fontos projektum a szabadkai Népszínház, amelyre az állam 35 millió dinárt irányzott elő. A VMSZ képviselői csoportja nyújtotta be az erre vonatkozó módosítási indítványát. Ez volt az egyetlen olyan elfogadott módosítási indítvány, amely változtatott a költségvetési eszközök elosztásán. Mint tudjuk, a szabadkai Népszínház felújítása a köztársaság, a Vajdaság Autonóm Tartomány és a Szabadka város között aláírt szerződés alapján zajlik. A szerződést 2006-ban írták alá. 2006-tól 2009-ig a köztársaság a megfelelő eszközökkel támogatta a munkálatokat, illetve teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit. 2009-től 2014-ig azonban ez a tétel eltűnt a köztársasági büdzséből. Tavaly sikerült ismét kieszközölnünk, hogy belekerüljön az idei költségvetésbe. Ezúttal ismét sikerrel jártunk. A harmadik projektum, amely rendkívül fontos Vajdaság szempontjából, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása. Ennek vonatkozásában két projektumra 2,1 milliárd dinárt irányoztak elő a költségvetésben. Ebből 1,1 milliárd dinárt a teljes projektum tervezetére költenek, 1 milliárd dinárt pedig az új, a Fruška Gorán áthaladó szakasz miatt kisajátítandó földekre különítettek el. A szóban forgó vasútvonal kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a történelem már számtalanszor bizonyította, az országra, illetve a régióra, ahol beruháznak a vasúti hálózatba, ahol új nyomtávok épülnek, érezhető gazdasági fejlődés vár. Hiszem, hogy ez a projektum jó alapja Vajdaság gazdasági fejlődésének.

Ön szerint ezúttal mennyi az immár hírhedtté vált hét százalék?

– Ez nézőpont kérdése. Ha kizárólag a költségvetés számadatait vesszük alapul és elvégezzük a megfelelő számítást, akkor valóban kevesebbet kapunk a hét százaléknál. Viszont tudni kell, hogy a jövő évi költségvetés továbbra sem az úgynevezett programozott költségvetés, amelyet az jellemez, hogy minden egyes projektumra vonatkozóan tartalmazza az előirányzott állami pénzeket. Reményeim szerint a 2017. évi köztársasági állami költségvetés vonatkozásában sikerül a lineáris költségvetésről áttérnünk erre a programozottra. Ennek az lenne az előnye, hogy egyértelműen kimutatható lenne minden eltervezett projektum, az arra elkülönített összegek, valamint később a megvalósítás is nyomon követhető lenne. Ezzel a módszerrel egy sokkal átláthatóbb költségvetést lehet összeállítani és az úgynevezett rejtett tételeket minden további nélkül meg lehet találni. Pillanatnyilag elsősorban maga a pénzügyminiszter, vagy más miniszterek tudják, hogy mely projektumot, vagy tervet mivel kapcsoltak még össze. A parlamenti képviselők nem tudják kiolvasni a különböző összefüggéseket, ők csak a tételenként feltüntetett összegeket kereshetik meg és az alapján számolhatnak. Viszont valóban nem lehet tudni, hogy eme összegeken kívül milyen pénzekről beszélhetünk. Olyan tételek is vannak a büdzsében, amelyek esetében egy összegbe sűrítettek be több programot, amelyeket nem nevesítettek és amelyek Vajdaságban valósulhatnak meg. Azt is tudni kell, hogy a táblázatban, amelyben a tartománynak szánt eszközöket tüntették fel, nem jelennek meg a vajdasági helyi önkormányzatok számára előirányzott eszközök. Ezek a községi transzfereszközök, amelyek nem jelennek meg abban a kimutatásban, amelyet az ellenzék támadott a parlamenti vita során. Ezért mondtam, hogy nézőpont kérdése, megvan-e a hét százalék, vagy sem.

Mi az akadálya annak, hogy a költségvetés ez a programozott típusú legyen, vagy miért nem volt ilyen már a korábbi években?

– Tudtommal a Nemzetközi Valutaalap is követeli, hogy ilyen legyen. Pillanatnyilag a költségvetés valahol a kettő típus, tehát a programozott és a lineáris között van. A programozott sokkal átláthatóbb, így azt az ellenzék is sokkal pontosabban elemezheti, valamint később sokkal egyszerűbb kimutatni a megvalósulást.