November 21-én, egy VI. kerületi megemlékezésen készült Orbán Viktor elleni fegyveres támadásra az a két férfi, akiket egy nappal korábban fogott el a Terrorelhárító Központ. Az ügy két gyanúsítottja azóta is előzetes letartóztatásban van, ők a Magyar Nemzeti Hadsereg (MNH) nevű szélsőjobboldali szervezet tagjainak vallották magukat. A budapesti M. Péter (60) és a gödöllői R. Gyula (62) Volvóját november 20-án a XI. kerületben állították meg a TEK emberei. Az autó csomagtartójában két géppisztoly, több tucat lőszer és hangtompító is lapult.
A Blikk cikke szerint a rendőrség azt feltételezi, hogy másnap készültek használni, mégpedig a kommunizmus áldozatairól szóló megemlékezésen, amelynek Orbán Viktor volt az egyik szónoka.
A miniszterelnök aznapi programja egy misével kezdődött a Szent Imre-templomban, majd a VI. kerületi, Derkovits Gyula Általános Iskola udvarára ment. Ebben az épületben volt 1945 és 1948 között a szovjet állambiztonság börtöne. Orbán itt mondta el beszédét, és helyezett el koszorút.
A kormányfő honlapján fellelhető tudósítás szerint az iskolától kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz. Ám ezen Orbán Viktor már nem vett részt, programjának változása minden bizonnyal összefügg a két fegyveres elfogásával. A lap által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint ilyen esetben nem szabad kockáztatni.
– Az autóban lévő két géppisztoly kis méretű, jól elrejthető, és két idősödő férfi kevésbé feltűnő egy rendezvényen. Ezek a fegyverek komoly veszélyt jelentenek – mondta el Tarjányi Péter. – A gyanúsítottak telefonjait lehallgatták, tisztában voltak azzal, hogy korábban miről beszéltek, és hogy autójukba készítették a fegyvereket. Még ha idejekorán fel is tartóztatják őket, nem lehetett tudni teljes bizonyossággal, nincs-e több társuk, akik a helyszínen rögtönöznek, és akik ugyancsak felkészültek a támadásra. Egy nyílt utcai program ideális terep egy fegyveresnek, ilyenkor nem mérlegelhet a testőrség – magyarázta a szakértő.
Veszélyben volt, de időben „kimenekítették”
Több fontos bizonyítékot foglaltak le a hatóságok az Orbán Viktor meggyilkolására készülő két férfinál, amelyek megerősítik a gyanút, hogy komoly akcióra készült az MNH november 22-én elfogott két aktivistája. Ám ezekről a megtalált bizonyítékokról a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket. Csak annyit mondtak: szakértők bevonásával vizsgálódnak – írja a nol.hu.
Egy Orbán háza közelében élő forrás szerint sem a meghiúsított merénylet napján, sem azóta nem tapasztalták, hogy a kormányfő védelmét megerősítették volna. Korábban, mint mondták, már akkor is látható jelei voltak a fokozottabb védelemnek, ha egy marginális csoport kormányellenes tüntetést hirdetett meg a belvárosban.
Az állítólagos merénylet tervezett időpontjában a terrorelhárítók – a TEK megfogalmazása szerint – jó előre „kimenekítették„ a kormányfőt onnan, ahol támadói lecsaptak volna rá. A kimenekítés már azelőtt megtörtént, hogy a gyanúsítottak, M. Péter (62) és R. Gyula (60) elindultak volna végrehajtani tervüket.
Egyes szakemberek szerint túlságosan is hamar vonták ki őket a forgalomból, vagyis túl távol attól a helytől, ahol a merényletet elkövették volna. Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János, a TEK főigazgatója egyaránt védelmébe vette az akció műveleti parancsnokát, mondván: nem akarta megkockáztatni, hogy az elszánt és felfegyverzett szélsőségesek a nagy tűzerejű fegyvereikkel túlságosan hosszú ideig autózzanak a városban.
Az elfogási akció azonban nem volt zökkenőmentes. A TEK rajtaütéseinél nem megszokott, hogy a célszemélyeknek módjuk, esélyük legyen az ellenállásra. Információik szerint azonban ebben az esetben a korosodó, állítólagos merénylők megkísérelhették az ellenállást. Sőt amint az a közmédia Kékfény című műsorában elhangzott, még azt is meg tudták kísérelni, hogy a náluk lévő lőszerek egy részét szétszórják.
A portál rendőrségi forrásai szerint a körülményektől függetlenül komolyan kellett venni a két, hatvanas éveiben járó férfit. Olyan bizonyítékok kerültek elő ugyanis a náluk tartott házkutatásokon, amelyek eltökéltségről, kétségbevonhatatlan szándékról árulkodtak. Az akció időpontjához közeledve megváltozott a két férfi viselkedése; elszántak, céltudatosak, zárkózottabbak és fegyelmezettebbek lettek. A gyanú, hogy aznap a kormányfő elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, fogalmazott egy, az ügyet jól ismerő belügyi forrásunk, ha egyelőre még csak lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítják őket.
A két férfi és a titkosszolgálatok által 15–20 fősre becsült létszámú – a merénylettől amúgy elhatárolódó, a lesből támadást magától és tagjaitól egyaránt „genetikailag idegennek valló” – MNH egyike volt azoknak a szélsőséges szervezeteknek, amelyeket a hatóságok már korábban is figyeltek, és a párizsi terrortámadások óta fokozott ellenőrzés alatt tartottak. Ennek keretében hallgatták le a telefonbeszélgetéseiket is.
Pintér Sándor az akció után tartott egyik sajtótájékoztatóján idézett a két férfi beszélgetéseiből, akik például „egy ólomgolyó a fejbe” alapon győzték volna meg a kormányt, hogy adja át a hatalmat. A Szálasi Ferencet mártírként emlegető és gyakran idéző szélsőségesek emellett úgy vélték: „Azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bűnözők, hazaárulók és kivégzendők”.
Nem alaptalan vaklárma
A hatóságok több fontos bizonyítékot foglaltak le az Orbán Viktor meggyilkolására készülő két férfinál – állítja a Népszabadság. A feltételezett új bizonyítékok megerősítik az eddigi gyanút, hogy valóban komoly akcióra készült az MNH két aktivistája.
Tasnádi László rendészeti államtitkár annyit közölt az ügyben, hogy egy magyar kormánytag ellen akartak elkövetni merényletet. A budapesti, illetve gödöllői férfi két gépfegyvert, hangtompítót és lőszereket tett egyikük Volvójába, és elindultak a XII. kerületbe, de már a XI. kerületben elfogták őket. A két gyanúsított közül az egyik az MNH alapítója, másikuk a szervezet szimpatizánsa. A TEK akciója tehát a rendelkezésre álló információk szerint egyáltalán nem volt alaptalan, tévedés vagy vaklárma, mint ahogyan azt a sajtó egy része korábban bemutatta.
A nyomozással kapcsolatos információkat hivatalosan egyetlen hatóság sem kívánta kommentálni.
A lap által megkérdezett biztonsági szakértő erős kétségét fogalmazta meg az arra vonatkozó értesüléssel kapcsolatban, hogy egy, a miniszterelnök lakhelye közelében élő informátor azt állítja, hogy a meghiúsított merénylet napján, november 22-én, és azóta sem tapasztalta, hogy a kormányfő védelmét megerősítették volna. A szakértő szerint nincs, mivel nem is lehet a magyar miniszterelnök lakhelye közelében olyan hely, ahonnan valaki ráláthatna, és így megállapíthatná, hogy milyen a kormányfő otthona őrzésének intenzitása, illetve, hogy egyáltalán milyen elemekből áll egy kormányzati személy kiemelt védelme.
