A Kárpát-medencei innovációs térség létrehozása biztosíthatja a térség további, megfelelő fejlődését Matolcsy György szerint, aki ebben szerepet biztosítana a kis- és középvállalkozásoknak, egyetemeknek, gazdasági és kereskedelmi kamaráknak is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) Innovatív vállalkozások a Kárpát-medencében című tegnapi konferenciáján kiemelte: a Kárpát-medencei terv megalkotásához szövetségesekre van szükség, ennek érdekében fel kell tárni a térség tudásközpontjait.
Matolcsy szerint az innováció a Kárpát-medencei közös fejlődés, növekedés motorja, és jelezte: fel kell tárni a tudásközpontok mellett azokat a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek dinamikus fejlődésre képesek.
Emlékeztetett, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja 28 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) hitelhez jutását, és ezzel fejlődését segítette. Rámutatott: az MNB azért vette meg a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a tőkepiac oldaláról is támogassa a kkv-k megerősödését, hogy a kkv-k a tőzsdén keresztül „kapjanak vérátömlesztést”.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, a vállalkozások innovációjának segítésében jelentős szerepe van az államnak, az uniós források felhasználásának, és a bankok hitelezésének. Egyben további változásokat, átalakításokat jelzett előre a magyarországi bankrendszerben, „mert a hazai pénzintézeti szektor napjainkban még kevéssé alkalmas az innovatív vállalkozások segítésére. A jövőben a kockázati tőketársaságok jelentős lendületet adhatnak a kkv-knak az innovatív fejlesztésekben”.
Matolcsy kiemelte, a világ innovációs fejlődését tekintve Budapest már egy pezsgő innovációs központ, amely a kutatás-fejlesztésben a londoni, vagy párizsi innovációs térség mellé képes felzárkózni, egyes területeken fel tudja velük venni a versenyt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a világban azok a gazdaságok tudtak sikeresen fejlődni, gazdasági csodákat felmutatni, amelyek össze tudták kapcsolni a tudás és a gazdaság fejlődését. Az MKIK elnöke ezek között említette a német, a japán, a dél-koreai, illetve a finn gazdaságot, hozzátéve, Magyarországnak is a tudásalapú gazdaságra, az oktatás további átalakítására, a gazdaság igényeihez történő igazítására kell helyeznie a hangsúlyt.
