Törökkanizsa

Magukra találtak a törökkanizsai magyarok

Gergely József

2015. december 13., 19:18 >> 2015. december 13., 20:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A községháza bíróság volt száz éve (Gergely Árpád felvétele)

A községháza bíróság volt száz éve (Gergely Árpád felvétele)

Bánát egykoron nagyon nagy terület volt, három vármegyéből tevődött össze. A mai vajdasági Bánátban, annak is legészakabbi csücskében, a Tisza partján található az alig több mint hétezer lelkes, egyharmadában magyarok lakta Törökkanizsa.

A község magyarságának múltjáról legtöbbet tud és legtöbbet publikált a hétszeres Aranylúdtoll díjas és Szenteleky-díjas Szabó József helytörténész, aki írásaival visszahozta a köztudatba Törökkanizsa múltjának legjelentősebb személyiségeit, mint amilyen a kórházalapító és városépítő Tallián Emil szolgabíró volt, akinek a parkban visszaállították a szobrát.

MÁR LEMONDTAK RÓLUNK

A törökkanizsai magyarság sikeresen magára talált, pedig már sokan lemondtak róla. Újhelyi Nándor, a községi képviselő testület elnöke szerint a helyi magyarság a Vajdasági Magyar Szövetség révén 2008 óta megkerülhetetlen politikai tényezővé vált a községben.

A törökkanizsai magyarság a miloševići érában szinte teljesen ki volt szorítva az intézményes rendszerből. Létezett ugyan Művelődési és Oktatási Központ, de mutatóban sem igen szerveztek magyar vonatkozású rendezvényeket. Már-már lemondtak rólunk. Ezért különösen jelentős a márciusban 25 éves fennállását ünnepelő Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szerteágazó tevékenysége. A helybeli magyar művelődési élet megszervezésében még a katolikus egyháznak is jelentős szerep jutott.

Újhelyi Nándor (Gergely Árpád felvétele)

Újhelyi Nándor (Gergely Árpád felvétele)

Amikor a 2008. évi választásokon a VMSZ bejutott a községi vezetőségbe, még a település neve sem volt magyar nyelven kiírva. Ma már nemcsak magyar nyelvű helységnévtábláink vannak, hanem nagy tömegeket megmozgató, magyar értékrendű rendezvényeik is. Minden településen, ahol magyarok élnek, megalakultak és dolgoznak a helyi művelődési egyesületek. Az idő múlásával egyre többen csatlakoztak a magyar rendezvényekhez, és a szervező munkából is sokan kiveszik a részüket.

Az idén több közmunkást is alkalmaztunk, a tartományi gazdasági és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság támogatásával összesen 9 munkanélküli személyt tudtunk foglalkoztatni. Kettőt a falvakban a többit Törökkanizsán. Négyen az idős háztartásokat látogatták, és segítették az öregeket, voltak, akiket a közterületek karbantartásába kapcsoltunk be. Erre épül rá a magyar állam támogatásával a falugondnoki szolgálat, ennek keretében a községben már ötven személyt vettünk számba, akiknek segítségre van szüksége. Sajnos az idős nemzettársaink nem fordulnak a szociális központhoz, nincsenek ott nyilvántartva.

A Tiszagyöngye székháza az udvar felől (Gergely Árpád felvétele)

A Tiszagyöngye székháza az udvar felől (Gergely Árpád felvétele)

Nagyon fontos, hogy a magyarság a helyi közösségektől kezdve az önkormányzat intézményéig minden szinten képviselve legyen, mert csak így tudunk beleszólni, odahatni, a magyarság érdekeit képviselni, legyen az a nyelvhasználat, oktatás, tájékoztatás vagy a kétnyelvű táblák kihelyezése, amiért évekig kellett harcolnunk. Más nem fog helyettünk foglalkozni a magyarság problémájával, a művelődés mellett fontos dolgokra, kommunális és egyéb beruházásokra is hatással tudunk lenni. Az identitás megőrzése szempontjából a beruházások, fejlesztések, a pályázati támogatások, az EU-s források megszerzése fontos feltétel, így tudjuk élhetőbbé tenni közösségünket. Számítunk a VMSZ gazdaságfejlesztési stratégiáján keresztül a vállalkozóink, gazdálkodóink felé irányuló támogatásokra, amelyekre jövő év elejétől lehet pályázni – mondta Újhelyi Nándor.

A MAGYAR MŰVELŐDÉSI ÉLET FELLEGVÁRA

Tavalyelőtt vehette birtokba a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület az új székházat, amely egyben a törökkanizsai magyarság otthona is. Mindezek megvalósításához egy erős, lelkes csapat kellett, amelynek az egyik mozgatója Kovács Magdaléna, aki a közelmúltig, nyugdíjba vonulásáig a községi tanács művelődéssel és tájékoztatással megbízott tagjaként szorgoskodott. Két évtizede tevékenykedik az egyesületben, énekel a népdalkórusban, kezdetben a néptánccsoportot is vezette, 2008-ban pedig a civil szervezet elnökévé választották. Áldozatos munkájáért 2012-ben megkapta a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség plakettjét.

A Hagyományok Háza nagyszüleink hagyatékát őrzi (Gergely Árpád felvétele)

A Hagyományok Háza nagyszüleink hagyatékát őrzi (Gergely Árpád felvétele)

A törökkanizsai magyarság életében nagy előrelépés volt, amikor a 2009-ben megvásárolt épületből egy csodálatos művelődési otthont varázsoltak, a földszinti termeket már belakták, elkészült a gondnoki lakás is, a következő beruházás a tetőtér berendezése lesz:

A székház tetőtere is lakhatóvá válik, ahova a viseletek raktározására szolgáló helyiséget, irodát és szobákat terveztünk. Az utóbbiakra például azért van szükségünk, mert a nagy rendezvényeinkre, mint amilyen az Észak-bánáti Néptánctalálkozó és a Szent István-napi ünnepség, külföldről is érkeznek vendégek, akiket itt el tudunk szállásolni.

A művelődési ház önfenntartó, a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület saját erőből, pályázati pénzekből működteti, nem fizeti ki helyettünk senki a fűtést, az áramot meg a többi költséget. Családi rendezvényekre, lakodalmakra is kiadhatjuk. Törökkanizsán korábban egyetlen civil szervezetnek sem volt saját épülete. Folyamatosan azon munkálkodunk, hogy élettel, tartalommal, programokkal töltsük meg az otthont, amely nyitva áll a többi magyar civil szervezet előtt is.

Az egyesületünk jövőre már 25 éves, ennyi ideje működik a népdalkórusunk is, valamint van két tánccsoportunk, a Tiszafa és a Tiszavirág, idősebbek és fiatalabbak, citera- és irodalmi szakkörünk. Ez nyolcvan állandó tagot jelent, ám az elnökséggel, besegítőkkel együtt több mint százan vannak azok, akikre mindig számíthatunk – mondta a többi között Magdaléna.

A törökkanizsai magyarság életében fontos esemény volt a három évvel ezelőtt az Ifjúság utca 3-as szám alatti Hagyományok Házának a megnyitása is. A falusi népi építészeti stílus jegyeit magán viselő épület megnyitás a maga nemében egyedülálló Észak-Bánátban. Már évekkel korábban tervezték egy tájház megnyitást, amelyben összegyűjthetik a község magyar vonatkozású népi tárgyi hagyatékát, és egy helyen kiállíthatják, közkinccsé tehetik. Harmath Erzsébet, a Kéknefelejcs Hagyományápoló Kör elnöke elmondta, hogy évtizedes álom valósult meg a tájház megnyitásával: – Nagyszüleink használati tárgyai ékesítik a szobák polcait, így mindenki egy kicsit a magáénak érezheti ezt a környéken egyedülálló létesítményt.

Jaksa Róbert (Gergely Árpád felvétele)

Jaksa Róbert (Gergely Árpád felvétele)

HELYI TÁJÉKOZTATÁS ÚJ ALAPOKON

Jaksa Róbert a községi tanács helyi közösségekkel, civil szervezetekkel és művelődéssel megbízott tagja.

A Városi Könyvtárban korábban nem volt magyar könyvtáros, de ezen a téren is sikerült előrelépni, négy éve már, hogy van magyar könyvtárosunk, a magyar könyvállományt is sikerült gyarapítani. A könyvtár ad otthont különböző rendezvényeknek, koncerteknek, bemutatóknak.

Ami a helyi tájékoztatás illeti, a közelmúlt történései, a helyi média privatizálása jelentős változásokat hozott. Az önkormányzati finanszírozású CINK, azaz a Centar za informisanje Novi Kneževac, a helyi újság és kábeltévé október 1-jével megszűnt, elkelt, nem működik tovább. Tavaly augusztusban alakult meg egy új egyesület Törökkanizsai és vidéke néven, ez a civil szervezet fogja betölteni a helyi tájékoztatásban keletkezett űrt. Az MNT és a művelődési és tájékoztatási minisztérium támogatásával az év végéig megjelenik egy új helyi újság első száma. A világhálón egy magyar honlap, a Törökkanizsa az én városom néven, torokkanizsa.com cím alatt lesz elérhető és a magyar tájékoztatást szolgálja – tájékoztatott Jaksa Róbert.

Orosz Urbán Csilla (Gergely Árpád felvétele)

Orosz Urbán Csilla (Gergely Árpád felvétele)

A művelődési egyesület mellett olyan, a mindennapi élet más szegmenseit felölelő civil szervezetek alakultak, mint amilyen a Törökkanizsáért Egyesület, amely például szociális, mezőgazdasági kérdésekkel, képzések, tanfolyamok szervezésével is foglalkozik. Erről és a helyi közösségben folyó munkáról Orosz Urbán Csilla beszélt:

A helyi közösségeknek egyre kisebb a hatásköre nálunk is. A központi park és a színház a hatáskörünkbe tartozik, a park rendezési tervére nyertünk egymillió dinárt, ami a jövőbeni beruházások tervezésének az alapja. Még mindig van járda nélküli utcánk, az idén a háromszor megismételt közbeszerzési pályázat miatt nem készült el a járda, de tavaszra újra próbálkozunk.

A játszótér szép és drága játékokkal volt felszerelve, de nagyon gyorsan tönkretették. Tavaly ugyanígy jártunk a köztéri padokkal, alig készültünk el velük, két nap múlva már több pad a vandál rongálók áldozatává vált. Ehhez hasonlóan jártak az új szemeteskannáink is. A park mellett a Tisza-partot, a sétányt is a lehetőségekhez mérten igyekszünk karbantartani.

Szent György katolikus templom (Gergely Árpád felvétele)

Szent György katolikus templom (Gergely Árpád felvétele)

A katolikus templom felújítására a Bethlen Gábor Alaptól az idén kaptunk körülbelül tízezer eurót és a község is támogatta a falak szigetelését. A vakolatot kívül belül mintegy két méter magasan lepucolták, hogy száradjanak a falak. Tavaly a templom tetőzete kapott új cserépborítást, mindez együtt jelentős előrelépést jelent a Szent György katolikus templom állagmegőrzésében – mondta Orosz Urbán Csilla, a helyi közösség tanácsának elnök asszonya.

A városépítő Tallián Emil emlékműve a parkban (Gergely Árpád felvétele)

A városépítő Tallián Emil emlékműve a parkban (Gergely Árpád felvétele)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége