2024. április 19., péntek

„A jövőben még sikeresebb legyen missziónk!”

Évzáró műsor és Mikulás-váró a Szerémség MME-ben Mitrovicán

„Mögöttem a múlt szép kék erdősége.

Előttem a jövő szép zöld vetése.

Az mindig messze, és sosem hagy el,

Ezt el nem érem, bár mindig közel.”

(Petőfi)

A Szeremség MME énekcsoportja (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A Szeremség MME énekcsoportja (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Nem túlzok, ha azt írom, csodálatos élményben volt részünk valamennyiünknek, akik jelen voltunk a második ádventvasárnap előestéjén a Szerémség Magyar Művelődési Egyesület évzáró rendezvényén, Mikulás-váróján Mitrovicán (Szávaszentdemeteren) – a császárvárosban, Sirmiumban, ahogyan a helybeliek nevezik az ünnepélyes pillanatokban. Láthattuk, hogy mi mindent el lehet érni tucatnyi esztendő alatt, ha az ember törekvéseit támogatja a szélesebb közösség. A magyar művelődési egyesület megalakulásakor a gyerekek, a fiatalok zöme alig vagy egyáltalán nem beszélte anyanyelvét. Ez is elhangzott a köszöntőkben, s az is, hogy a II. világháború után a községben élő magyarok feladták identitásukat.

A pirosi vegyes kórus (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A pirosi vegyes kórus (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Minden időben, a meghatározó pillanatokban a költőket kellene idéznünk, ők mindig megtalálják az egymáshoz közelítő szavakat – emelte ki lírai bevezetőjében Zorica Miščević, a Szerémség Művelődési Intézet igazgatója. Petőfi Sándor sorait Brahms zenéjének kíséretében idézte. Amikor először olvasta őket, megszívlelte fordítóinak tanácsát, miszerint költeményei különös hangulatot varázsolnak Brahms és Liszt zenéje mellett. A múltba visszanézni azért érdemes, hogy ne ismétlődhessenek meg azok a hibák, amelyek akkoriban megtörténtek, mert a jelenünkért már mi vagyunk felelősek. Az ember a leginkább akkor lehet hű önmagához, ha saját példáját említi okulásul: „Az én elődeim még Magyarországon születtek, a hozzátartozóim, a családom most tanul magyarul. Azon kell munkálkodnunk mindannyiunknak, hogy a csírájában erősödő magyar hagyomány ápolását erőteljesen támogassuk.”

A maradéki néptánccsoport bemutatkozása (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A maradéki néptánccsoport bemutatkozása (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A szépszámú közönséget és a vendégeket Jovanovity Edit, a Szerémség MME elnöke és Ljilja Popovčak alelnök köszöntötte. Külön üdvözölték Tomislav Janković polgármester-helyettest, Bogdan Kuzmić alpolgármestert, Kovács Gabriellát, Orosz Jánost, a Tartományi Végrehajtó Tanács reszorttitkárságainak képviselőit, munkatársait, Varnyú Ernőt, a VMSZ szerémségi szervezetének elnökét, Zoran Misčevićet, a községi képviselő-testület alelnökét, Zlatko Naćevet, a községi nemzeti tanács elnökét, Jelena Janković színházigazgatót, ft. Eduard Španović, ft. Mario Paradžik és ft.Željko Štimac plébánosokat, a Szent Kereszt rend apácáit, valamint a maradéki, a nyékincai művelődési egyesületek képviselőit.

Sirmiumban, a történelmi múltú neves városban köszöntötte a jelenlévőket Tomislav Janković is. Elismeréssel szólt a magyar egyesület vezetőségének és minden tagjának áldozatos munkájáról, és hogy mindent megtesznek a nyelvtanulással együtt azért, hogy ismét megelevenítsék azokat a magyar hagyományokat, amelyek egy nemzetet jellemeznek. Saját kultúrájukat őrizve, éltetve, színesebbé teszik Szerémség művelődési életét. A magyar egyesület Mitrovica község nagykövete is, mert jó hírét viszik itthon és külföldön is.

A palotás tánc zárta a színvonalas műsort(Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A palotás tánc zárta a színvonalas műsort(Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Kellemes ádventi időszakot, áldást és békességet kívánt mindenkinek Varnyú Ernő, nem kis meglepetést okozva. Gyorsan meg is jegyezte: nem véletlenül köszönti kalapban a magyar egyesület ünnepét. Sokszor megfordult már a császárvárosban az elmúlt 12 évben, és mint ezúttal is, minden alkalommal kellemes meglepetésben részesült, ezért kalapot emel az egyesület eredményei előtt.

Szerémség, Mitrovica múltjáról, jelenéről szólva Edit elnök asszony kiemelte:

– Kevesen tudják, hogy ezen a tájon valamikor voltak magyar iskolák és híresek voltak a magyar bálok is. Sajnos a II. világháború után a helybeli magyarság java része elvesztette nemzeti identitását, megszűntek a kulturális rendezvények, mind ritkábban lehetett magyar szót hallani. Hosszú évtizedek után 2003 tavaszán azzal a céllal született meg az ötlet a magyar egyesület létrehozásáról, hogy felelevenítsük a magyar hagyományokat és kultúrát, hogy nyelvünk újratanulásával, ápolásával őrizzük meg magyarságunkat, nemzeti identitásunkat. Egyesületünknek mind a mai napig a katolikus egyház, a plébánia ad otthont. Nehéz volt a kezdet, hiszen mindent fel kellett kutatnunk. Községünkben kevés történelmi adatot találtunk, szerencsére nagyon sok fényképet őriznek a családok. Jól jöttek ezek a régi fotók, hiszen ezek alapján varrtuk meg az első népviseleti ruhákat.

A mitrovicaiak fergeteges csárdása ezúttal is elnyerte a közönség tetszését (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A mitrovicaiak fergeteges csárdása ezúttal is elnyerte a közönség tetszését (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Örömmel mondhatjuk, hogy sikerült felkelteni a magyarság érdeklődését Mitrovicán és Laćarakon. Ennek köszönhetően pezsdülhetett fel a magyarok kulturális tevékenysége, élete. Az egyesületünk létszáma is folyamatosan gyarapodik. Rendszeresen próbál a néptánccsoport, az énekkar, eredményes az anyanyelvápoló csoportunk. Sokat köszönhetünk Bertók Eszter énektanárnőnek, Simonyik Dragana művészeti vezetőnek, Révész Dária és Elor Mátyás koreográfusoknak. Számos rendezvényen, szemlén vettünk részt községünkben, Vajdaságban és Magyarországon. Kiváló az együttműködésünk a helybeli és más szerémségi, valamint dél-bácskai művelődési egyesületekkel. A Durindón, a Gyöngyösbokrétán az idén is részt vettünk, csakúgy, mint az elmúlt években. A budapesti Gubcsi Lajos Alapítvány tavaly Ex Libris Díjba részesítette tevékenységünket. Egyesületünk kezdeményezésére testvérvárosi kapcsolatot létesített községünk Dunaújvárossal.

Úgy érzem, kimondhatom: sikerült megvalósítani létezésünk célját, vidékünkön újra lehet hallani a magyar szót, a magyar nótát, a népdalokat, a magyar zenét is csodálni, a táncainkat, a csárdást. Továbbra is mindent meg szeretnénk tenni, hogy e missziónk a jövőben még sikeresebb legyen – fejezte be ünnepi beszédét Edit elnök asszony.

Az anyanyelvápolók, Spánovity Nikolina, Jelity Jován, Simonyik Antonije Jovánovity Edit elnök asszonnyal. (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Az anyanyelvápolók, Spánovity Nikolina, Jelity Jován, Simonyik Antonije Jovánovity Edit elnök asszonnyal. (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A Szerémség MME legfiatalabb tagjainak, az anyanyelvápolóknak: Simonyik Antonijénak, Spánovity Nikolinának és Jelity Jovánnak hangos szavalata, Mikulás-várója reménységgel töltött el szinte mindannyiunkat. Egyben azt is jelezte a néptáncosokkal, a szavalókkal és a népdalénekesekkel együtt, hogy az elhintett mag táptalajra talált. Valamennyi bemutatkozásukat vastapssal köszöntötte a hálás közönség. Úgyszintén a maradéki Petőfi Sándor ME tamburazenekarát, Bertók Lídia énekes diáklányt, a vegyes kórust, valamint a pirosi Fehér Ferenc ME vegyes kórusát és Gyenge Julianna népdalénekes diáklányt. A színvonalas évzáró rendezvényt a Szerémség MME tánccsoportja palotás tánccal zárta. Egyben megköszönte a támogatást a Magyar Nemzeti Tanácsnak, Mitrovica önkormányzatának és a Cipar fotóműhelynek.