2024. március 29., péntek

Újabb ajtó nyílik meg

Aleksandar Vučić: A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az EU is fényes jövőt jósolnak Szerbiának

Szerbia nem fél a munkától, amelyet az Európai Unió felé vezető úton a jövőben kell elvégeznie, húzta alá Aleksandar Vučić kormányfő a Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztossal folytatott tárgyalást követően megtartott sajtótájékoztatón.

A közvélemény arról is tájékozódhatott, hogy Szerbia sokat tett azért, hogy december 14-én Brüsszelben megnyíljon az első két tárgyalási fejezet, valamint arról, hogy Szerbia 2019-ig kívánja elvégezni a feladatok ráeső részét.

Tudjuk, hogy Szerbiára nehéz feladatok várnak, de mi nem félünk. Gazdasági reformunkkal már bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk áthidalni a nehézségeket. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az EU is fényes jövőt jósolnak Szerbiának. Tudhatják, hogy nem vagyok optimista, hiszem azonban, hogy 2019 végéig sikerül befejeznünk a reformokat, azután pedig az unión áll, hogy mikor csatlakozhatunk az európai államok családjához – fogalmazott Vučić.

Aleksandar Vučić a Johannes Hahnnal közösen megtartott sajtótájékoztatón a jövőben elvégzendő feladatok között első helyen az igazságügyet, majd pedig az emberi jogokat és a korrupció elleni küzdelmet említette. Azért száll síkra, hogy Szerbia olyan ország legyen, ahol mindenki kimondhatja véleményét, illetve mindenkinek jogában áll válaszolni, emelte ki a miniszterelnök.

Hahn egy „csodálatos futam” kezdetének minősítette a Szerbia számára most kezdődő időszakot. Mint megjegyezte, boldog, hiszen Szerbia és az EU is sokat tett azért, hogy elérkezhessen a pillanat, amikor megnyílnak az első tárgyalási fejezetek.

A sajtószabadság témájához kapcsolódóan az uniós tisztségviselő kifejtette: szeretné, ha Szerbiában és a régió többi országában minél sokszínűbben alakulhatna a médiatér, olyan sajtóorgánumokkal, amelyek egyensúlyt teremtenek véleményükkel.

Szeretném, ha a régióban független és szabad médiumok tájékoztatnák a lakosságot. Médiumok, amelyek egymástól eltérő álláspontot és véleményt képviselnek. Erre a régióra jellemző a kizárólagosság, az emberek számára minden fekete vagy fehér, nincsenek árnyalatok. A demokrácia lényege azonban éppen a sokszínűségben, a sok-sok eltérő véleményben, illetve a kompromisszumban rejlik. A régióban a sajtó vagy a kormányok ellen vagy mellett van, köztes állapot nem létezik – magyarázta Hahn.

A bővítési biztos szavai szerint az EU és az Európai Bizottság csak jót, illetve az eddigiekhez képest jobbat szeretne felkínálni, nyújtani Szerbiának. Azt sem tartja kizártnak, hogy jövőre a 23-as és a 24-es fejezetek is megnyílhatnak.

Hahn ismételten köszönetet mondott a szerb kormánynak és az ország lakosságának, amiért támogatták Európát a menekültválság kezelésében. Szerbia olyan magatartásról és szellemiségről tett tanúbizonyságot, amelyet az EU némely tagállamának tekintetében is tapasztalni szeretne, jegyezte meg Hahn.

Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy mi az EU álláspontja a 35-ös fejezettel kapcsolatban – el kell-e Szerbiának adott pillanatban ismernie Koszovó államiságát – a biztos kifejtette: egyes tagállamok külön kérték, hogy az EU Szerbiával a 35-ös tárgyalási fejezetet nyissa meg először. A cél az, hogy minden egy folyamat része legyen, amelyben a tagjelölt államok maguk döntenek a haladási ütemről, figyelmet fordítva a társadalom hangulatára, közölte Hahn, mondván: az EU célja, hogy mindenkinek közös európai perspektívája legyen.

A bővítési biztos a Szerbiai Képviselőházba is ellátogatott, ahol Maja Gojković házelnökkel találkozott, majd beszédet mondott a képviselőknek. Szerbia számára most kezdődik a csatlakozási folyamat érdemi része, emelte ki, majd az ország és intézményeinek eddigi eredményét, fáradhatatlan munkáját méltatta. A Koszovóval fenntartott kapcsolatok rendezését külön és döntő jellegűként emelte ki.

Szerbiára lényegbeli reformok végrehajtása vár, valamint a korábbi vállalások végrehajtása. A folyamat végén az állami közigazgatás hatékonyabbá válik, a polgárok jobb közszolgáltatásban, egészségügyi ellátásban, a gyerekek pedig hatékonyabb oktatásban részesülhetnek. A Szerbiai Képviselőháznak kulcsfontosságú szerepe van ebben a folyamatban, hiszen itt egyebek mellett az uniós csatlakozás miatt szükséges törvényeket vitatják meg – taglalta Hahn.

A bővítési biztos az uniót terhelő nehézségekről is szót ejtett. Beszélt a 2008-as gazdasági válságról, amely a legnagyobb volt a második világháborút követően, valamint rámutatott, hogy az EU szomszédaival továbbra sem lehet stabilnak nevezni a helyzetet. Ezenfelül a terrorizmust, az energetikai válságot és a menekültválságot említette az aktuális nehézségekről beszélvén. Hahn szerint éppen ezek a problémák és kihívások azok, amelyek miatt az országoknak még az eddigieknél is jobban össze kell fogniuk.