Eljött az ideje annak, hogy megtartsuk az Európa Kollégium alapfunkciójának megfelelő első rendezvényt azokat az összejöveteleket követően, melyek ünnepélyes keretek között elsősorban magának az intézménynek a megnyitásához kapcsolódtak – mondta csütörtökön Újvidéken a magyar igazságügyi miniszter előadását megelőzően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Ezt az alapfunkciót, mint mondta, három elvárásban fogalmazták meg még az Európa Kollégium felépülése előtt: az itt lakók számára szavatolni kell a szakmai fejlődés lehetőségét, érezniük kell a közösségi létet és közösséghez tartozás tényét, lehetőséget kell nekik adni arra, hogy elkötelezzék magukat a társadalmi felelősségvállalás mellett. A mai rendezvény az első lépést jelenti abba az irányba, mely térségünkben is meghonosítja a szakkollégiumot, tette hozzá bevezetőjében Pásztor. A VMSZ vezetője véleményének adott hangot: amikor politikai kérdésekről beszélnek, akkor agrárpolitikáról, nyugdíjpolitikáról, adópolitikáról, gazdaságpolitikáról értekeznek a leggyakrabban, s kevesebb szó esik az igazságügyi politikáról, melynek pedig ugyanolyan nagy jelentősége van, mint az előzőeknek.
Az igazságügy olyan, mint a pénzügy: minden más területen jelen van, semmihez sem lehet kezdeni nélküle, fogalmazott előadásának kezdetén dr. Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter. A rendszerváltás utáni évekről szólva azt mondta: nagy fokú naivitással álltak hozzá Magyarországon az akkori vezetők a politizáláshoz, akikben a jóakarat megvolt ugyan, a tapasztalat viszont nagyobbrészt hiányzott. Többek között ennek egyik következményeként tudható be annak ténye, hogy a szocialista-liberális koalíció 1994 és 1998 között kétharmados többséggel kormányozhatott. Ezt az időszakot a privatizációk, az azzal egybekapcsolható korrupciós ügyek időszakának nevezte, melyben a jog egyszerűen nem tudta betölteni a szerepét. Rossz szerződések sorozata, a magánosítási folyamatra való felkészületlenség és annak következményei határozták meg ezt a négy évet a miniszter szerint.
Dr. Trócsányi László: Magyarország többé nem számít Európa beteg gyermekének (Ótos András felvétele)
Mint mondta, a változások 1998-ban kezdődtek, amikor a jobbközép kormány megalakulhatott. Előtérbe kerülhetett a nemzetpolitika, elfogadták a kedvezménytörvényt, mely rengeteg vitát váltott ki Magyarországon és Európában egyaránt. Jellemzőnek nevezte a politikai életre, hogy a lejárató hadjáratok mindig erősebbek olyankor, amikor a jobbközép kormányoz, ezúttal is így volt. Visszatekintésében Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai korszakként tett említést a 2002 és 2010 közötti periódusról, melyet Magyarország uniós csatlakozása mellett az eladósodás jellemzett, a helyzetet pedig Trócsányi szerint csak súlyosbította az a gazdasági és morális válság, melybe Magyarország süllyedt ebben a nyolc évben.
– Ember költs, ember fogyassz, jó dolog adósnak lenni – ez volt ennek az időszaknak az üzenete a polgárok felé. Az emberek előnytelen hiteleket vettek fel lehetővé téve a pénzintézetek számára azt, hogy később visszaéljenek ezzel a helyzettel és kénye-kedvük szerint változtassanak a hitelköltségeken, csődbe juttatva a klienseket, akik sokszor svájci frankban adósodtak el. Az emberek undorodni kezdtek a politikától, ami egy morális válság beálltára utal. Ugyanakkor mindehhez politikai válság is járult, hiszen Gyurcsány Ferenc kénytelen volt lemondani, a kormány stabilitása is állandó kérdést jelentett a közügyekben. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, az említett időszakot folyamatosan jellemezte a kormányfő és a köztársasági elnök közötti feszültség is – értékelte e nyolc esztendőt az igazságügyi tárca vezetője.
„NEM SZÁMÍTUNK TÖBBÉ EURÓPA BETEG GYERMEKEINEK”
Elmondta, hogy mindezt követően 2010-ben a rendtevés korszaka állt be. A Fidesz-KDNP koalíció kétharmados többséghez jutott az Országgyűlésben, véleménye szerint nem saját tökéletessége, hanem a másik tábor rendkívül rossz államvezetése miatt.
– Ma elmondhatjuk, hogy Magyarországon sikerült a gazdasági rendteremtés. A költségvetési hiány nem haladja meg a három százalékot, Magyarország többé nem számít Európa beteg gyermekének, amelyik minduntalan a segítséget kéri. Mostantól az építkezés, a gazdaságserkentés évei következnek – fejtette ki Trócsányi.
Közölte, hogy a rendtevés korszakában számos jogszabályt kellett megalkotni, egyik sem volt könnyű feladat, mindegyiket árgus szemekkel figyelték külföldön is. Az eredmény: a bankoktól ezermilliárd forintot sikerült visszaszerezni, forintosították a hiteleket. Az állam ellen 78 per indult, de egyetlen esetben sem állt a perelő oldalán az igazság, ezért nem születtek az országot elmarasztaló ítéletek.
ALKOTMÁNY, MENEKÜLTÜGY, SZERB–MAGYAR KAPCSOLATOK
Trócsányi rávilágított a belföldön és külföldön sokat bírált alaptörvény-módosítás kérdéseire is. Azt mondta, a nemzethez tartozást kívánták belefoglalni az ország új alkotmányába, mert a jelenlegi kormány számára igenis sokat jelentenek még az olyan nem modernnek, hagyományosnak számító értékek, mint amilyenek a nemzet, a család vagy a házasság. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy idővel sikerült Nyugat-Európával is megértetni, mit akart elérni a kormány az alkotmánymódosítással, s arra emlékeztetett, hogy jövőre lesz öt éves az új alaptörvény.
Jelenkorunk legfontosabb kérdései közé sorolta előadásában a menekültügyet és az európai uniós viszonyrendszert. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kormány eddig jó döntéseket hozott a menekültek fogadását, regisztrációját és a határvédelmet illetően. Elutasította a kvótarendszer alkalmazását és az olyan megoldásokat, melyek csak egyes tagállamok esetében alkalmaznák a kötelező érvényű uniós előírásokat, vagy azoknak csak egyes kitételeit vennék figyelembe. Trócsányi elégedetten szólt a szerb kormánnyal kialakított bizalmi viszonyról, mely nagyban megkönnyíti a kisebbségi kérdések kezelését is.
Dr. Juhász Hajnalka, az igazságügyi minisztérium közigazgatási tanácsadója az uniós csatlakozási tárgyalások egyik előfeltételét jelentő kisebbségi akcióterv kapcsán az uniós szabályozásokról, illetve azok hiányáról beszélt és kiemelte az Európai Unió Alapjogi Chartájának fontosságát. Az előadásokat követően dr. Szabó Tibor, a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány Kuratóriumának elnöke szólt az egybegyűltekhez.
