2024. április 20., szombat

Az életszínvonal „mérsékelt növekedése”

Kezdetét vette a jövő évi büdzsé parlamenti vitája – Vučić csak saját jóslataiban hisz, és kiegyensúlyozottnak tartja a 2016-os büdzsé javaslatát – 43 év után most először nem volt szükség p

A köztársasági parlament megkezdte a jövő évi költségvetés javaslatának vitáját. Mint ismeretes, Maja Gojković házelnök a minap bejelentette, hogy minden esély megvan arra, hogy a törvényes határidő előtt, vagyis december 15-éig el is fogadják a 2016-os büdzsét. A képviselőházban Dušan Vujović pénzügyminiszter beszélt a költségvetés részleteiről, de az ülés délutáni felében Aleksadar Vučić kormányfő is részt vett a vitában, miután Belgrádban bemutatta a jövő évre tervezett legfontosabb infrastrukturális projektumok könyvét. A miniszterelnök azt mondta, hogy a polgárok egy kiegyensúlyozott és jó költségvetést kapnak, ebben mindenki teljesen biztos lehet. Hozzátette, értékeli és szereti hallani a Pénzügyi Tanács véleményét, kritikáját is, de ma magával hozott minden egy évvel ezelőtti kritikát, mindazt, amit e tanács, ellenzéki pártok, médiumok állítottak az ország anyagi helyzetéről, csak azért, hogy bizonyítsa, a kormánynak lett igaza a pénzügyi helyzetre vonatkozó jóslatok tekintetében.

Egy jó költségvetést fogunk meghozni, kiegyensúlyozott költségvetést, melynek alakítása során, mondhatom nyugodtan, meglehetősen konzervatívak voltunk. A bevételek magasabbak lesznek a vártnál, ezt az állításomat pontos adatokkal tudom igazolni, ennek ellenére azt javaslom, hogy a költségvetésben a bevételi oldalt is konzervatív módon kezeljük, ne várjunk el többet annál, amiben biztosak lehetünk, még ha minden jel arra mutat is, hogy megvalósíthatók ezek az elvárások. Azt végképp nem engedhetjük meg, hogy olyasmivel számoljunk, ami meg sem valósulhat – fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett: a Pénzügyi Tanács azt jósolta, hogy a tavalyi 192 milliárd dináros költségvetési hiányt követően az idén az 230 milliárdot fog kitenni. A deficit azonban nem fogja átlépni a 65 milliárdot. A tanács képviselői azt is mondták, hogy az idén gazdasági visszaeséssel kell számolni, előbb a bruttó hazai termék fél százalékának, majd később másfél százalékának a szintjéről beszéltek, emlékeztetett.

Kifejtette: ennek ellenére növekedés tapasztalható, egyszázalékos az év végére, jövőre pedig kétszázalékosra, esetleg 2,5 százalékosra számítunk. Ennyit arról, ki méri fel jobban a gazdasági és pénzügyi helyzetet – húzta alá a kormányfő. Mint közölte, ennek ellenére sokkal jobban szereti hallani a Pénzügyi Tanács pesszimista jelentéseit, mint azoknak a pénzszóró politikusoknak a mondatait, akik állandóan a fizetések és nyugdíjak növelését követelik, miközben halvány fogalmuk sincs semmiről, legfőképpen a költségvetésről és a pénzügyekről.

Vučić azzal érvelt, hogy 43 év után először fordult elő Szerbiában, hogy nem kellett pótköltségvetést elfogadni az év folyamán, ami annyit jelent, hogy sikerült tartania magát az államnak a költségvetésben meghatározottakhoz, s az év folyamán nem kellett a vártnál kisebb bevétellel és magasabb kiadással szembesülni. Nem működik még minden maximálisan jól, de ebbe az irányba haladunk, fejtette ki a képviselőknek mondott beszédében a miniszterelnök.

NINCS TÖBBÉ VÁLSÁG

Gyors felemelkedéssel és a pénzügyi szektor jelentős előrelépésével számol Dušan Vujović pénzügyminiszter, legalábbis ez derült ki parlamenti felszólalásából, melyben a költségvetés javaslatának részleteit taglalta. Az államkassza 2016-ban 997,4 milliárd dináros bevétellel, 1 119,2 milliárd dináros kiadásokkal, azaz 121,8 milliárdos költségvetési hiánnyal számol. Az eredmények a vártnál is jobbak lesznek, ígérte. Beszámolójában kiemelte, hogy a 2016-ra tervezett pénzpolitikát akképp határozták meg, hogy az szavatolja az állam gazdasági és pénzügyi egyensúlyának a megtartását, s teljesítse a polgárokkal, gazdasági szubjektumokkal, nemzetközi pénzintézményekkel szembeni kötelezettségeket is. Azt az adatot vették figyelembe, hogy a jövő évben a bruttó hazai termék legalább 1,75 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami a tárcavezető szerint mindenképpen hozzá fog járulni a polgárok életkörülményeinek javulásához is. A közfogyasztás csökkentése, a közadósság növekedési ütemének lassítása is a fontos szempontok között szerepeltek.

A költségvetési javaslat az ország makrogazdasági egyensúlyát támogatja, a társadalmi egyensúly megőrzését is, a gazdaság és a polgárok életszínvonalának mérsékelt növekedése mellett. Az ekképp megalkotott költségvetés kiegyensúlyozott viszonyt teremt az állam szociális és fejlesztésközpontú funkciója között – értékelte a pénzügyminiszter.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a költségvetés sokkal inkább fejlesztési jellegű, mint az első pillantásra, a nagyberuházásokra előirányzott kiadások alapján látható, de a szociális dimenzióját is ki kellett kerekíteni. Mindenekelőtt a végkielégítésekre, a törvényes kategóriák és kollektív szerződésekben szereplő kötelezettségek teljesítésére gondolt a miniszter, amikor a szociális jellegét hangsúlyozta a parlament elé terjesztett javaslatnak. Elmondása szerint az állam pénzügyi helyzetének rendezése ezután is folytatódik majd, annak ellenére, hogy 1,25 százalékkal emelik majd a nyugdíjakat és bérfejlesztés is lesz a közszféra egyes ágazataiban. E két utóbbi tény a miniszter szerint nem akadályozza a takarékosságot és a pénzügyek konszolidálását.

Vujović hangsúlyozta, hogy Szerbia kilábalt a válságból, s a legrosszabb esetben is a bruttó hazai termék 0,8 százalékos növekedésével zárja majd az évet. Különösen figyelemre méltó adat, tette hozzá, hogy ezt az eredményt a katasztrofális méretű árvizek után sikerült az országnak ilyen sebességgel megvalósítania.

MI VÁRHATÓ 2016-BAN?

A kormány 2016-ban 1,6 milliárd eurós befektetésekre számít. A tervek szerint 7,8 százalékkal emelkedik jövőre az árukivitel, és el fogja érni a 15,6 milliárd eurót, ami 2008-hoz képest 60 százalékkal magasabb összegnek számít. Az infláció jövőre 1,5 százalékot tesz majd ki a kormány prognózisa szerint, ez pedig különösen annak az adatnak a figyelembe vételekor nyer jelentőséget, mely szerint az irányadó kamatlábat az idén történelmi minimumra, 4,5 százalékra csökkentették, míg az 2008-ban például 17,75 százalékos volt. A kormány szerint a monetáris politika effajta relaxációját a pénzügyek megfelelő koordinálásának köszönhetjük. A munkanélküliség az idén 16,7 százalékra csökkent az év harmadik negyedének adatai szerint, 0,4 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Nem csökkentették a mezőgazdasági szubvenciók összegét, az idén azok 28 milliárd dinárt tettek, jövőre mindössze néhány millióval tesznek ki kevesebbet. Külön törvényt terveznek elfogadni, melyben kizárólag e támogatásokat szabályozná az állam. Gondot jelent ugyanis, hogy 33 ezer új termelő jelent meg kérelemmel, olyanok, akik korábban nem pályáztak szubvenciókra, csökkenteni kell tehát a bizonytalanságot, ami ezt a területet jelenleg jellemzi.

A pénzügyminiszter azzal magyarázta azt, hogy a költségvetés javaslatát ilyen gyors ütemben terjesztették a képviselőház elé, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások végeredményét mindenképpen meg kellett várni a tervezet befejezése előtt. Nem tartotta azonban problémának azt, hogy gyorsított eljárás keretében vitázzanak a javasoltakról. Úgy ítélte meg, hogy a kormány politikájának hitelességét a valutaalap pozitív jelentése is alátámasztotta. Miután a képviselőház várhatóan a hétvégén elfogadja a költségvetést, azt az IMF-hez küldik ismételt jóváhagyásra a Szerbiáról elkészített jelentés megerősítése végett.

GAZDASÁGUNK HALOTTI BIZONYÍTVÁNYA?

Az ellenzék a képviselőházi vita során a vágyak és kívánságok lajstromaként emlegette a költségvetést. A leghosszabb vita Dragan Šutanovac, a Demokrata Párt képviselője és a pénzügyminiszter között alakult ki, a képviselő ugyanis az utóbbi két évtized legrosszabb költségvetési javaslatának nevezte a mostanit, mire a pénzügyi tárca vezetője azt javasolta: menjen el egy szemináriumra, ahol többet megtudhat a pénzpolitikáról. A demokraták szerint az új büdzsé nem javít semmin, tovább rontja majd a helyzetet a mezőgazdaság, az egészségügy terén, elszegényíti a polgárokat. Ami ma előttünk áll, nem más, mint Szerbia gazdaságának halotti bizonyítványa, állapította meg Šutanovac. Kifejtette, hogy a költségvetés bevételi oldala eltúlzott és irreális, kiadási oldala pedig túlpolitizált.