A zentai önkormányzat az állami földterületek bérbeadásából származó bevételből minden évben, közvetve vagy közvetlenül, vissza nem térítendő juttatásokkal, szolgáltatások kifizetésével támogatja a község földműveseit, elsősorban a kistermelőket. Mészáros Károly, a polgármester mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsadója az idei és a jövő évi támogatásokról számolt be lapunknak:
– A földművesek számára már ismert és jól működő szolgáltatás a termőföldek ásványinitrogén-tartalmának a meghatározása tavasszal. A növények számára felvehető szabad nitrogénvegyületek meghatározásával a gazdák a szükséges mennyiségben tudják pótolni az őszi vetés előtt a gabonafélék számára nélkülözhetetlen nitrogént. Az elemzéseket a Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársai végzik. A termelőnek csak a parcellaszámát kell megadnia, a többit a szakszolgálat elvégzi, az önkormányzat pedig kifizeti az elemzést. Januártól lehet jelentkezni újból az elemzésekre. Idén 560 mintában vizsgálták be a nitrogént több mint négyszáz termelő parcelláján.
A talaj táperejének meghatározását, a talajminták elemzését, a nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületek koncentrációjának a kimutatását is finanszírozza az önkormányzat. Az elemzések alkalmával a humuszt és a pH-értéket is mérik. Ezt a vizsgálatot is 500–600 termelő kéri évente.
Fontos feladat a mezőgazdasági utak, azaz a dűlőutak karbantartása, járhatóságának a biztosítása. A termelők egy része saját erőgépeivel végzi el a dűlőutak elegyengetését, amihez a község üzemanyaggal, gázolajjal járul hozzá. A Vojput vállalattal karöltve az egész község területén rendszeresen végezzük a földutak kőzúzalékkal történő leszórását és tömörítését. Az idén a Mákosba vezető út javítása történt meg, a Karjadi úton pedig folytattuk a kőzúzalékszórást. A leírt módon a falvakhoz tartozó földes utak javítása is folyamatos.
A község nem feledkezett el – nem úgy az állam – a földalapú támogatás folyósításáról, a kistermelőknek bejegyzett gazdaságonként 12 000 dinárt folyósítottunk, amit a termelők fémzárolt vetőmagra, növényvédő szerekre, valamint levélműtrágyára fordíthattak. Az öthektáros termelők élveztek elsőbbséget. Összesen 8,5 millió dinárt osztottunk szét. Az állattenyésztés támogatása keretében az állatorvosi szolgáltatások költségeire, a tejtermelők és a sertéstenyésztők részére mesterséges megtermékenyítésre és a különböző vakcinák költségire bejegyzett gazdaságonként 28 000 dinárt fizettünk ki. Például akinek öt-hat tehene van, az már 20–25 000 dinárt igényelhetett. Erre a célra 5 millió dinárt különítettünk el.
A jószágtenyészők támogatása keretében a juhtartók, akiknek legalább 25 birkájuk van, egy-egy tenyészkost vásárolhattak az önkormányzat támogatásával, erre a célra 1,5 millió dinárt fordítottunk. Ha minden támogatási formát számba veszünk, az önkormányzat összesen 15 millió dinárt kitevő támogatásban részesítette a gazdálkodókat és állattartókat községünk területén – foglalta össze Mészáros Károly mezőgazdasági mérnök.
A felsoroltak mellett az önkormányzat megtérítette a cukorgyárból a Tisza menti kötött, mészszegény talajok javítására kiszállított mésziszap fuvarköltségeit. A gyárból kikerülő mésziszappal a gazdák javíthatnak a talaj szerkezetén, amely a kezelés után morzsalékosabbá, lazább szerkezetűvé, művelhetőbbé válik.
