Vegyes képet mutat jelenleg Magyarország Kárpát-medencei kapcsolatrendszere: vannak országok, amelyekkel még sosem volt ilyen jó a viszony, mint most, és van, amellyel még sosem volt ilyen rossz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghallgatásán, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.
Szijjártó Péter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén. Mellette Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár (j) és Kalmár Ferenc, a szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos (b) (Fotó: MTI)
A tárcavezető kiemelte: Szlovákiával és Szerbiával rendkívül jó a kapcsolat, mert bár az elmúlt időben komoly kihívások, feszültségek, történelmi tehertételek nehezítették az együttműködést, beváltotta a hozzá fűzött reményeket az új megközelítés, amely szerint a pragmatikus együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a nehéz kérdések tudomásul vétele mellett. A magyar diplomácia vezetője úgy látja, Horvátországgal még sosem volt olyan rossz a kapcsolat, mint most, és a magyar–román viszony is nagy kihívásokat jelent.
Kifejtette: a szomszédságpolitikában nem az a helyes, ha „berúgjuk az ajtót”, azt mondva, hogy amíg bizonyos ügyekben nincs előrelépés, addig nem vagyunk hajlandók tárgyalni. Előnyösebb először a kölcsönös bizalom megteremtésére helyezni a hangsúlyt, bizonyos ügyekben hatékony együttműködést kialakítani, és ennek alapján aztán nagyobb esély nyílik a nehéz ügyek megoldására. Mindig a helyi magyarok képviselőivel egyeztetve folytatják ezt a politikát, ugyanis leginkább ők tudják, mire van szükségük.
Szijjártó Szlovákiával kapcsolatban elmondta: infrastrukturális sikereket értek el, és közösen lépnek fel bizonyos európai és világpolitikai ügyekben, például a kötelező kvótarendszer ellen is tiltakozik a két ország. Megjegyezte: az együttműködés az MKP-val folyamatos.
Ukrajnát illetően arról beszélt, hogy ez a szomszédos ország van a legnehezebb helyzetben, hiszen háború folyik a területén. Magyarország határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integrációja mellett, a közös európai döntésekhez tartja magát, de úgy látja, hogy a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, nem csak Oroszországnak, mert csak így lehetséges a helyzet békés rendezése. A külügyminiszter közölte: folyamatosan nyomon követik a kisebbségi ügyek alakulását, felhívják Kijev figyelmét a kötelezettségeik betartására, a helyi magyarokkal rendszeresen egyeztetve.
A magyar–román viszonyról kijelentette: az Victor Ponta volt miniszterelnök tevékenységének következtében rendkívül mély szintre jutott, Ponta sok támadást intézett Magyarország ellen, és ezekre válaszoltak. Hangoztatta: Magyarországgal csak a tisztelet hangján lehet beszélni, az országnak kijár a tisztelet. Ugyanakkor arra is kitért, hogy gazdasági szempontból Románia továbbra is fontos partner. Mint mondta, rendszeres a kapcsolattartás az RMDSZ-szel. Egyúttal közölte: Románia a magyar közösség tekintetében nem teljesítette a kötelezettségeit, nem mindig az európai normáknak megfelelően járt el.
Szijjártó üdvözölte, hogy a magyar–szerb együttműködés kiváló, és úgy vélte, a jelenlegi szerb kormány komoly erőfeszítéseket tett ezért. Ez abból is látszott, hogy amikor kerítést építettek a határra, Szerbia megértette, hogy ez nem róla szól. Arról is beszélt, hogy magyar–szerb kormányzati csúcs lesz jövőre Belgrádban, és gazdaságfejlesztési programot indítanak Vajdaságban a magyar gazdák segítésére is.
Ezzel szemben Horvátországgal mélyponton vannak a politikai kapcsolatok, ehhez a migrációs válság kezeléséről tett kijelentések mellett az is nagy mértékben hozzájárult, hogy Horvátország Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető módon nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a két ország közötti interkonnektort. A miniszter szerint éppen ezért felértékelődött a magyar és szlovén gázvezetékrendszerek összekötése. Megjegyezte: a tervek szerint a lendvai konzuli irodát főkonzulátussá fejlesztenék.
Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a sikeres nemzetpolitika záloga valóban a jól működő szomszédságpolitika, de nem megspórolható a vitás kérdések felvetése, és nem csak ezekről kell beszélni, de ezekről is muszáj.
Szávay István (Jobbik) úgy vélte, nem vezet eredményre az a megközelítés, hogy az együttműködésre összpontosítva nem vetik fel a problémás ügyeket.
Pánczél Károlynak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére a miniszter elmondta: Magyarország készen áll arra, hogy a vajdaságihoz hasonló gazdaságfejlesztési programot indítson Kárpátalján, de az ukrán hatóságok nem együttműködők.
