Fennállásának hetvenedik évfordulóját ünnepeli a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület. 1945. május hatodikán alakult meg, és ez volt az első magyar művelődési egyesület a második világháború utáni Vajdaságban. Az idei évben minden rendezvényük a jelentős jubileum jegyében telt. A napokban kiállítást nyitottak meg az egyesület székházában, pénteken este pedig ünnepi akadémiát tartottak a nagybecskereki népszínházban.
Felléptek az egyesület egykori tagjai (Fotó: Kecskés István)
A nagybecskereki magyarság művelődési élete 1875-re vezethető vissza, amikor is megalakult a Nagybecskereki Polgári Olvasókör, melynek keretében fektették le a magyar Kölcsönkönyvtár alapjait is. Ebből alakult ki 1884-ben a Torontál Megyei Magyar Nyelvterjesztő Közművelődési Egylet.
Az első világháború utáni időszakban sem állt le a kulturális élet szervezése az itteni magyarság körében. Így 1920-ban megalakult a Műkedvelő Ifjúság, amely elsősorban a színelőadásaival jeleskedett. Majd megalakult az Ady Társaság, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Iparos Műkedvelő Ifjúság, a Jótékony Nőegylet. Mindezek a műkedvelő csoportok 1921-ben a Torontál Megyei Bánáti Magyar Közművelődési Egyesületbe tömörültek, amelynek első elnöke dr. Várady Imre lett. Ezzel Nagybecskerek lett a központja a kibontakozó kultúrmozgalomnak, amely keretében különböző szakosztályok működtek, kezdve a zeneitől és az irodalmitól a képzőművészeti szakosztályig.
– A II. világháború még be sem fejeződött, amikor 1945. január 8-án bemutatták Bibó Lajos Egyetlen asszony című vígjátékát, melyet Marócsik György rendezett. És ezután biztos adatforrások szerint: 1945. május 6-án szervezett formában megalapították a műkedvelők egyesületét. Az alakuló gyűlésen mintegy ezer polgár vett részt a néhai Dungyerszky-palota nagytermében. De még annyian voltak, akik nem fértek be a terembe. Első elnöke Marócsik György, cukorgyári munkás, alelnöke dr. Várady József ügyvéd, titkára pedig B. Szabó György irodalmár, festőművész lett. Az egyesület a Vajdasági Magyar Közösség nevet kapta. Mai otthonába 1948-ban költözött. Azóta is folyamatosan itt működik a Petőfi utca 1-es szám alatt – mondja Balázs Ilona, az egyesület elnöke.
Az egyesület kezdetben szerepet vállalt az írástudatlanság felszámolásában, és persze ide összpontosult, itt zajlott a magyarság művelődési élete. A tanárok, zenészek itt kezdték pályafutásukat, az egyesületben bontakoztatták ki a tehetségüket, és sokan később jelentős szerepet töltöttek be a vajdasági magyarság művelődési életében. A Petőfiből indult útjára a Városi Filharmonikusok Zenekara, a Madách Színház, a Városi Bábszínház, az Amatőr Képzőművészek Egyesülete, a Városi Zeneiskola is. Nagybecskereken kezdte annak idején pályafutását Antalffy Zsíros Dezső orgonaművész, Petrovits Emil hegedűművész, zeneszerző, Hartig Tibor csellóművész, Ritter Oszkár zongoraművész, Baráczius Zoltán rendező, a Boross házaspár, Mirjana és István, Tuschnek Ottilia, Hertyán Aranka és még sokan mások. Itt alakult meg a Bartók vegyes kórus is.
Az egyesület könyvtárát, amely ma 13 ezer címszóval rendelkezik, dr. Farkas Geiza eleméri jogász, Kiss Ernő aradi vértanú unokája alapította. A népi táncegyüttesük 1949-ben alakult meg, és első jelentősebb sikereiket 1968-tól érték el.
Sajnos az elmúlt évtizedek megtizedelték Nagybecskerek magyarságát is. Különösen a kilencvenes években költöztek el sokan. Ennek következtében az egyesület munkája is nagyon hullámzó volt. A múltban a gazdag tevékenységet a zenei, az irodalmi, a néptánc, a kézműves, a bábos és más szakosztályok lelkes művelői biztosították. Mára ez sajnos nagyon leszűkült. Mint ahogy az egyesület elnök asszonya fogalmazott – a jelenük nem rózsás. Az állandó anyagi nehézségek és a mind kevesebb műkedvelő ellenére is évente 18 állandó programot valósítanak meg.
