Alaposan megrengette az EU-ban az üzleti és befektetői bizalmat a Párizsban végrehajtott novemberi iszlamista terrormerénylet-sorozat. Az Unió gazdaságának – a még mindig csak mérsékelt növekedés miatt – viszont épp bizalomra lenne legnagyobb szüksége. A politikai kockázatok azonban elvehetik a cégek beruházási kedvét, ez pedig fékezheti a gazdasági fellendülést.
Franciaország már ebben a negyedévben megérzi a véres események következményeit. Csak a rendkívüli állapotnak, illetve Párizsnak és az országhatároknak a lezárása miatt máris rengeteg a kedvezőtlen gazdasági hatás.
A biztonsági apparátus jogkörének kiszélesítése az országban és Európa-szerte szintén sok mindent befolyásolhat, érinthet hátrányosan. Erősítheti ugyan az állampolgárok biztonságérzetét, de akadályozhatja és hátráltathatja az emberek szabad mozgását, ez pedig megnehezítheti a produktivitást.
A kormányoknak egyéb gondokat is okozhat az új helyzet. Például alaposan átrendezheti a költségvetést, növelve a kiadásokat.
Erre már jó két hete a francia pénzügyminiszter is utalt. Michel Sapin szerint a merényleteket követő biztonsági intézkedések miatt jövőre 600 millió euróval többet költ a kormány. Ebből a pénzből fizetnék azt a 8500 új alkalmazottat is, akik számára a rendfenntartó szerveknél biztosítanának munkát.
Szinte biztos, hogy Franciaország, korábbi ígéretei ellenére, sem az idén, sem jövőre nem teljesíti költségvetési hiánycéljait. A párizsi tragédia után az EU továbbra is kénytelen lesz szemet hunyni a sorozatos mulasztások fölött.
Legalábbis ez derül ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatából. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő – a hiánycélok betartása felett is őrködő – eurócsoport vezetője azt állítja, hogy a francia költségvetés összességében rendben van. Miközben minden szakértő és illetékes tudja, hogy ez nem igaz.
Brüsszel ezúttal valószínűleg megengedő(bb) lesz Franciaországgal szemben, mivel Párizs kényszerhelyzetbe került. Sapin már jelezte is, hogy a novemberi merényletsorozat után a megnövelt biztonsági kiadások nem várt terhet rónak a költségvetésre.
Franciaország már 2007 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A párizsi tragédia előtti időszakban azt tervezte, hogy leghamarabb 2017-re teljesíti az uniós előírások közül azt, amelyik az állami költségvetési hiány felső határát a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százalékánál húzta meg.
A jelek szerint Brüsszel engedékenyebb lesz a többi tagállam jövő évi költségvetésével is. A nagyvonalúságot az egyébként szigorú Európai Bizottság az óriási menekülthullám keltette, váratlan kiadásnövekedéssel magyarázza. Az EU kormányának tartott testület közölte: a menekültválsággal kapcsolatos nettó többletköltségek miatt egyetlen tagország ellen sem gyorsítja fel a túlzottdeficit-eljárást.
