Már megint ez a Fekete Péntek! Ha valaki így sóhajtott fel a mögöttünk álló pénteki napon, az valószínűleg nem egy újabb tőzsdei összeomlásra gondolt. De nyilván még csak nem is Defoe Robinsonjának szavait idézte, aki esetleg valóban így kiálthatott fel sötétbőrű társát megpillantva. Egy újabb, nálunk is meghonosodni látszó marketingfogás, a hatalmas árleszállítások napja a Fekete Péntek, amit az amerikai hálaadás napja, november harmadik csütörtökje előz meg. Csak nevében hasonlít az 1929. október 24-én jegyzett „fekete csütörtökre”, amikor megkezdődött a részvénypiaci recesszió, és onnan számolják a világgazdasági válság kitörését
A Valentin-nap és a halloween éjszakája után egy újabb „őrület” kezd meghonosodni, a Black Friday, azaz a Fekete Péntek. Az első két szokással kapcsolatban is évek óta folyik vita arról, hogy a saját jeles napjaink mellé kellenek-e nekünk ilyen, Amerikát majmoló új szokások. Főleg annak árán, hogy azok térhódításával a saját hagyományaink háttérbe szorulnak, gyakran feledésbe merülnek. Térhódításukra a magyarázat azonban viszonylag egyszerű: üzlet van bennük, nagy üzlet.
A Black Friday még Amerikában sem számít nagy múltú hagyománynak. Bizonyos források szerint 1966-ban nevezték így ezt a napot Philadelphiában, amikor a karácsonyi bevásárlószezon hatalmas közlekedési dugókkal kezdődött. A bevásárlóközpontokba igyekvő tömegben halálos áldozatok is voltak, ezért ragadt rá erre a hálaadás napját követő péntekre a fekete jelző. Van egy másik magyarázat is a Fekete Péntek eredetére. A kereskedők könyvelésükben általában e nap környékén mennek át a veszteséges tartományból a nyereségesbe, amit pirossal szokás aláhúzni. A kiskereskedelemre általánosságban is jellemző, hogy az év utolsó negyedében realizálódik a bevétel jelentősebb része. Mivel ilyenkor már összességében pluszban vannak, a raktáron lévő áru már a nyereség része, így megengedhetik maguknak, hogy akár 50–70 százalékos kedvezményekkel váltsák készpénzre a nyereséget.
KÉSZLETKISÖPRÉS
Ha szeretnénk arányaiban is egy kicsit érzékeltetni a Fekete Péntek „súlyát”, talán azzal illusztrálhatnánk, hogy tavaly Amerikában a Fekete Péntek hétvégéjének kereskedelmi forgalma elérte az 50,9 milliárd dollárt. Ez majdnem másfélszerese az éves szinten jegyzett szerbiai GDP értékének. A nagy áruházláncok Amerikában ilyenkor éjszaka sem zárnak be. Nyilvánvaló cél a készletsöprés. A kifutó termékekre 50–70 százalékos kedvezményeket adnak, de számos cég él a lehetőséggel és ezt a napot használja a karácsonyi szezon termékeinek felfuttatására is. A műszaki cikkek esetében pedig a Fekete Péntek azért kézenfekvő alkalom, mert az új modelleket rendszerint a karácsony előtt dobják piacra a gyártók, a régieket ezért ekkor kezdik olcsóbban adni a kereskedőknek, akik a leárazást, vagy annak egy részét átengedhetik a vevőknek. Közben mindenki tudja, hogy egy gazdagabb amerikai nem fog a boltokban tolongani éjszaka vagy a hajnali órákban. Az üzletek tehát nem veszítik el azokat a vevőiket, akiken egyébként év közben a legtöbbet keresnek.
Volt példa rá, hogy valóban fekete krónikák jellemezték ezt a napot. 2008-ban New Yorkban a tömeg agyontaposta az ajtót nyitó áruházi dolgozót. Az utolsó akciók darabok megvétele miatt pedig nem egyszer verekedés, de késelés is történt már.
CYBER HÉTFŐ
Mivel a hagyományos kereskedelem mellett az utóbbi időben az internetes kereskedelem jelentős térhódítása figyelhető meg, 2006 óta az internetes kereskedőknek is van már napjuk. Tízéves múltja van a Cyber Monday-nek. A nyugati világban mára már a Cyber Hétfő az internetes kereskedelem nagy napja. A szaporodó, üzleti megfontolásból bevezetett különféle napok ellensúlyozása végett, illetve a fogyasztói társadalom anomáliái elleni tiltakozás jeléül fogható fel azonban, hogy van már „Ne vásárolj semmit!” nap is. A szakemberek egyébként már régóta figyelmeztetnek, hogy a vásárlásfüggést már-már szenvedélybetegségként tarthatnánk számon. A szinte már rohammá fajuló vásárlás ellentétezéseként a Fekete Péntekkel egy napon tartják a hivatalos, nemzetközi „Ne vásárolj semmit!” napot. Jelképes tiltakozásként foghatjuk fel a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A mozgalmat a kanadai Ted Dave kezdeményezte1992-ben Mexikóban. Ő maga is a reklámszakmában dolgozott, de így akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen.
Szerbiában a Fekete Péntek még csak most kezd divatossá válni, de a nagyobb bevásárlóközpontok már akciókkal várják ilyenkor a vásárlóikat. A „Ne vásárolj semmit” mozgalom viszont hivatalosan szinte ismeretlen a köztudatban. Ha nem is tudatosan, de csendesen ott bújik meg a hétköznapjainkban. A hazai állampolgárok azonban a hónap egyes napjain nem a reklámok szüntelen túlfogyasztásra ösztönzése ellen tiltakoznak, amikor semmit sem vásárolnak, hanem azért nem vesznek semmit, mert nincs nekik miből.
