Rendkívüli csúcstalálkozót tartottak vasárnap Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői. Az összegyűlt állam- és kormányfők elfogadták a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.
A találkozón, amelyet az Európa Tanács élén álló Donald Tusk elnökölt, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Törökország részéről Ahmet Davutoglu kormányfő is. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a találkozón.
Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából, fogalmazott vasárnapi közleményében az Európa Tanács, amelynek illetékesei hangsúlyozták, az előzetesen megfogalmazott akcióterv értelmében Ankarának kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Az akciótervben foglaltak szerint Törökország mindezért cserébe egyebek mellett a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat.
Brüsszel a pénzt meghatározott projektumokra, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszerbetelepítését nem fogadja el. „Magyarország garanciát akar kapni arra vonatkozóan, hogy nem lesz hátrányos az ország számára a találkozó keretében elfogadásra váró akcióterv” – mondta Orbán Viktor, aki kifejtette, hogy a legutóbbi uniós csúcstalálkozón megfogalmazott terv szerint, ha az „rosszul sül el”, Magyarországon kényszerbetelepítéssel kellett volna embereket befogadni. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy ilyen kötelezettség nem lesz, és egyetlen tagállamot sem lehet majd arra kötelezni, hogy a Törökországgal megkötött megállapodás alapján ilyen jellegű intézkedéseket legyen kénytelen eltűrni.
Orbán Viktor és Angela Merkel kezet fog az EU–török csúcstalálkozón Brüsszelben (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda).
A kurdokkal való megbékélési folyamat újraindítását is elvárja Ankarától Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mogherini nyilatkozatában utalt arra, hogy az unió és Ankara tervezett megállapodása értelmében Törökországnak segítenie kell az Európába irányuló migránsáradat megfékezését, és cserébe anyagi támogatásra, valamint az EU-hoz való közeledésében előrelépésre számíthat. Ez utóbbi érdekében ugyanakkor – jegyezte meg Mogherini – Ankarának eredményeket kell felmutatnia a demokratikus jogok, a médiaszabadság, illetve a kurdokkal való párbeszéd terén is. „Fontos, hogy ezt felélesszék. Az Európai Unió meg fog adni minden segítséget a kurdokkal való békefolyamat újrakezdéséhez” – mondta a főképviselő, aki ígéretet tett arra, hogy most, amikor Törökországnak már van olyan kormánya, amely várhatólag hivatalban marad az elkövetkező néhány évben, ő maga személyesen fog dolgozni azon, hogy magas szintű párbeszédet folytassanak Ankarával.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vízválasztónak nevezte a találkozót, mivel azonnali döntést kell hozniuk az összegyűlt állam- és kormányfőknek a migrációs válság megoldása érdekében. Elmondta, hogy az idén 1,5 millió migráns érkezett az unió területére, akiknek legtöbbje Törökországon keresztül lépte át az unió határát. Megfogalmazása szerint a találkozó az unió részéről a Törökországgal való szolidaritás kifejezése. Hangsúlyozta, hogy együttesen kell megoldani a mindenkire nagy nyomást helyező illegális bevándorlási problémát. Reményét fejezte ki, hogy ebben a törekvésben Törökország partner lesz, ahogy abban is, hogy lépéseket tesz a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítése terén. Kiemelte, hogy a tárgyalás nemcsak a migrációs kérdés megoldásáról, hanem a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzéséről is szól. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az unió felélénkíti és elmélyíti a párbeszédet Törökország csatlakozási folyamatában, és hogy ennek egyik legfontosabb lépése lehet a vízumliberalizáció.
Törökország partner kíván lenni a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata – mondta Ahmet Davutoglu török kormányfő a megbeszélés nyilvánosan közvetített szakaszában. Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától. Davutoglu történelmi találkozásnak, „új időszámítás kezdetének” nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.
A találkozó zárónyilatkozatának nem lett része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat – közölte Orbán Viktor az MTI-vel a rendkívüli csúcstalálkozó végén. A magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni – erősítette meg a kormányfő. A nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia – nyilatkozta a miniszterelnök, aki reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek, hiszen Európának az az érdeke, hogy Törökország visszatartsa a migránsokat. Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a migránsok áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között – közölte az MTI-vel Orbán Viktor.
