Az euró egy ideje folyamatosan gyengül a dollárhoz képest. Erre a hétre szintén az uniós valuta mélyrepülése nyomta rá a bélyegét. A devizatőzsdéken továbbra is eladói nyomás uralkodik: a kereskedők inkább szabadulnának az eurótól, amelynek a dollárhoz viszonyított árfolyama szerdán már féléves mélyponton, azaz 1,06 szint alatt is járt.
Az éves negatív rekordot viszont akkor érte el (jóval korábban), amikor egy dollárért már csak 1,04 eurót fizettek. Ennél a szintnél még nem tartunk, de ismét közel járunk hozzá.
Elképzelhető, hogy néhány hónapon belül tovább romlik az euró helyzete, s ennek következtében kiegyenlítődik a devizapár árfolyama. Ilyesmi legutóbb 2002-ben fordult elő.
A szakértők azonban megosztottak abban, hogy a keresztárfolyam eljut-e a paritásig. Elemzők egy része úgy véli, az euró nem sokat gyengül már, sőt nemsokára visszaerősödik, és 2016 végén 1,2 dollárt kell fizetni érte.
Sok bróker azonban pesszimista. Ők azt sem zárják ki, hogy 2016 első negyedében már a vizionált árfolyamparitás is felborul és 0,95-ig erősödik a dollár az euróval szemben. (Később pedig már csak 0,70 dollárt ér egy euró.).
Ez viszont súlyos érvágás lenne az uniós valután. Ennek persze az exportőrök örülnének, de az importőrök nagyon bosszankodnának. Az erős euró ugyanis jelentősen drágítaná a behozatali késztermékeket és a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat is.
A kétfontos tartalékvaluta árfolyamának változását jelenleg elsősorban az Unió központi bankjának (ECB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reservének (Fed) eltérő monetáris politikája befolyásolja, illetve alakítja. Az ECB nem tervezi a rendkívül alacsony kamat emelését és – immár kissé indokolatlanul – továbbra is pénzzel árasztaná el a gazdaságot (a növekedés serkentése végett), miközben a Fed alighanem inkább feljebb srófolná a 0 és 0,25 százalék közötti sávban tanyázó alapkamatát.
Az elemzők többsége mindenesetre erre számít. A Fed december 16-ai ülésén kiderül, mennyire voltak megalapozottak a várakozások.
A dollár vonzerejét jelentősen befolyásolja a decemberi Fed-döntés, de főleg az, hogy milyen ütemű és mértékű (további) kamatemeléseket áraz be a piac.
Az ECB azonban egyelőre nem tervezi a 0,05 százalékos irányadó kamatjának növelését, sőt inkább további csökkentés következhet. Az eurójegybank jelenleg sokkal inkább a szerény gazdasági növekedés felgyorsításával és az infláció mielőbbi felpörgetésével van elfoglalva.
Az euró (árfolyama) azonban nem csak a Fed és az ECB eltérő monetáris politikáját szenvedheti meg. Ha ugyanis az EU-ra zúduló menekülthullám miatt a schengeni övezet tagországai szigorítják a határőrizetet, netán lezárják a határokat, azzal jelentősen megnehezítik az áruk és a munkaerő szabad áramlását is.
Ennek pedig súlyos gazdasági következményei lesznek, amit elsőként az euró fog megszenvedni. Nyilván úgy, hogy gyengül a dollárhoz és más vezető valutákhoz képest.
Ha viszont a határlezárások miatt a már „félig kómában” vergődő schengeni rendszer összeomlik, az magával ránthatja az eurót is. Legalábbis ettől tart Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki a héten józanságra intette a „schengeni szellemiség” ellenségeit. Korábban is akadtak már az euró bukását vizionáló jósok, de uniós szinten ilyen figyelmeztetés, ilyen fontos vezetőtől talán még nem hangzott el.
