Noha tíz tárgysorozati pont szerepelt a városi képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendjén, a korábbi maratoni viták helyett most két óra alatt lezajlott az értekezlet. Kezdetén a demokrata Vladimir Kuzmanov indítványozta a napirend kibővítését a jövő évi vagyonadó csökkentésére vonatkozó határozati javaslattal, ami egy új szorzószám meghatározásával felére csökkentené a polgárok adóterhét. A hatalmi többség viszont elvetette az indítványt. A tíz napirendi pont közül érdemi vitát a költségvetési eszközök háromnegyed évi fölhasználásáról szóló jelentés keltett.
Rajko Miranović (Jobb Zombor) észrevételezte, hogy költségvetésben nincs pénz, és egyre kevesebb lesz, valamint, hogy nem tudni, tesz-e valaki bármit a kinnlevőségek behajtásáért. Rámutatott, hogy az oktatásügyben az év első kilenc hónapjában a költségvetési eszközök 51–55 százaléka került fölhasználásra, a helyzet rosszabb, mint korábban volt. A kiszabott telekadónak mindössze 12 százalékát sikerült behajtania a helyi adminisztrációnak.
– Az iskolákban nincsen kréta, szivacs, tábla, nyomtatópatron. Ezzel szemben a Népszínház költségvetése ugyanezen periódusban 77 százalékban teljesült. Belgrádi színészek játszanak a darabokban, miközben a helyi színészek a költségvetésből kapják a fizetésüket – mondta Miranović.
Nedeljko Stojsavljević (DP) szerint ott lehet szorítani a nadrágszíjon, ahol erre még van mód. Nálunk meg mindig ott szorítanak rajta, ahol nem kellene, nem a szegényekre kell alkalmazni a megszorításokat.
Varga Ferenc (DP), Mata Matarić (DP) és Slobodan Bezbradica (SZRP) a mezőgazdasági költségvetésről szólva leszögezte, hogy nagyon alacsony a költségvetési teljesítés, nagyon sok a megoldatlan probléma, valamint, hogy a földműveseket senki se kezeli úgy, ahogy kellene. Az állami szántóföldek bérbeadásából egyébként a tervezett összegnek csupán 13,5 százaléka folyt be a városi kasszába.
A képviselők a demokraták ellenszavazatai mellett elfogadták a költségvetési jelentést, majd szinte futószalagon a többi tárgysorozati pontban lefektetetteket is. Köztük a 2011-ben hozott jószágtartási rendeletet is, ami tekintettel a lakosság szociális helyzetére, a város második zónába sorolt területén 2020-ig meghosszabbítja a jószágtartás engedélyezését: az udvarokban 20 nyulat és ugyanennyi baromfit, 50 pecsenyecsirkét, 3–3 struccot, patás és hasított körmű jószágot tarthatnak a polgárok.
