„Szerbia a kínai prioritások egyike”

A közép-kelet-európai államok és Kína csúcstalálkozójához kapcsolódó látogatásának utolsó napján Aleksandar Vučić szerb kormányfő Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Ko-csiang kormányfővel is találkozott. Hszi Csin-ping elfogadta a szerb miniszterelnök meghívását, és kilátásba helyezte, hogy hamarosan hazánkba látogat. A kínai államfő támogatásáról biztosította a smederevói acélművek megvásárlását tervező kínai HBIS vállalatot e tervében, s Vučić felkérésére válaszolva azt mondta: találjanak számára egy időpontot, s ellátogat Szerbiába. A szerbiai miniszterelnök kifejtette, hogy az acélművek sorsa, valamint a Belgrád–Budapest-vasútvonal kiépítése létfontosságú kérdésnek számít hazánk számára, s hozzátette, hogy ami Szerbiát illeti, már az év végén megkezdődhetnek a vasút korszerűsítésén végzendő munkálatok.

A találkozókat a gazdasági és politikai témák határozták meg. Vučić elmondta, hogy Szerbia Kínára jelentős baráti államként tekint, s köszönetet mondott, amiért ez az ország kitart a Koszovóval kapcsolatos korábbi álláspontja mellett, és nem ismeri el annak függetlenségét, valamint az UNESCO-ban nyújtott segítségért is háláját fejezte ki. Büszkén szólt arról, hogy a Szucsouban megtartott csúcstalálkozó eredményeként – melyen tizenhat közép- és kelet-európai ország is részt vett – Szerbia írta alá a legtöbb gazdasági együttműködésről szóló megállapodást Kínával. A kormányfő szerint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban mindenképp prioritást kell élvezniük az autóutak építésének és ipari parkok létesítésének – a már említett két legfontosabb projektum mellett – és ezek a beruházások iránt is nagy érdeklődés mutatkozik az ázsiai országban.

ÚJRAIPAROSÍTANI SZERBIÁT

Hszi Csin-ping államfő köszönetet mondott a szerb miniszterelnöknek azért, hogy személyes ügyének tekinti a két ország közötti kapcsolatok erősítését. A két állam közötti már hagyományosnak számító barátság és a politikai értelemben vett meglévő bizalom oda vezetett, hogy Szerbia Kína számára a prioritások egyike között szerepel – jelentette ki a kínai elnök.

– Kína együtt szeretne működni Szerbiával az infrastrukturális fejlesztések, a mezőgazdaság, az energetika, a távközlés terén, de olyan területeken is, mint amilyen például a kultúra vagy az idegenforgalom – jegyezte meg Csin-ping.

Bejelentette, hogy hamarosan megnyílik a kínai kulturális központ hazánkban. Dolgozni kell Szerbia újraiparosításán, fogalmazott, s éppen emiatt fogja Kína támogatni a HBIS céget a smederevói acélművek helyzetének rendezése során, de támogatni fog minden olyan nagyvállalatot, amely befektetéseket tervez Szerbiában, tette hozzá. A kostolaci hőerőmű, autóutak építése és a Belgrád–Budapest-vasútvonal korszerűsítése jelentik a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alapjait, értékelte Hszi Csin-ping. Hozzáfűzte még, hogy kínai nagyvállalatok dolgoznak már hasonló projektumokon Európa-szerte, Franciaországban, Oroszországban, de az USA-ban is, s hogy nincsen akadálya annak, hogy Szerbiában is véghezvigyenek infrastrukturális projektumokat.

ITTHON HASZNOSÍTANI A MEGSZERZETT TUDÁST

Aleksandar Vučić a legmagasabb rangú kínai tisztségviselők mellett látogatásának utolsó napján a Huawei vállalat vezetőségével is találkozott. Ott tartózkodó szerbiai egyetemistákkal is beszélgetett, akik a cégben töltik A jövő magva elnevezésű ösztöndíjprogram keretében gyakorlatukat. Köszönetet mondott a Huawei képviselőinek a lehetőségért, hogy hazai fiatalok is bekapcsolódhattak e programba, és reményét fejezte ki, hogy a szerbiai piacon e vállalat számára a jövőben még nagyobb tér áll majd rendelkezésre. A vállalat helyettes vezetője azt mondta, hogy készek még többet beruházni Szerbiában, s felhívta a figyelmet arra, hogy már a jelen pillanatban is jelentős együttműködést valósítanak meg a Szerbiai Telekommal és a Szerbiai Villanygazdasággal. A számítógépes felszereltség javításában és a szerbiai ösztöndíjasok számának növelésében is érdekelt a cég.

A hazai egyetemistákkal folytatott beszélgetése során a szerb kormányfő azt mondta, hogy ők itt voltaképpen egész Szerbiát képviselik, s hatalmas értéket jelent az a gyakorlati tudás, amit Kínában megszerezve hazánkban hasznosítanak majd. Az állam feladata az, hogy mindent megtegyen, valóban hasznosíthassák a fiatalok a külföldön megszerzett értékes tudást. Szerbia rengeteg tehetséges fiatallal rendelkezik, akiknek a gyakorlat hiányzik, jegyezte meg, a Huawei képviselője pedig arról szólt, hogy az ösztöndíjprogramot a jövőben is folytatják, és érdekeltek abban, hogy új technológiákat hozzanak Szerbiába.

Belgrád–Újvidék: fél óra, Belgrád–Budapest: három óra

A Belgrád és Budapest közötti korszerűsített vasútvonal voltaképpen az Athén–Bécs-vasútvonal részét fogja képezni, melynek köszönhetően a Balkánon keresztül haladna a kínai áru a jelenleginél jóval gyorsabban Észak-Európa és Nyugat-Európa irányába. A vonatok maximálisan 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak majd, ami annyit jelent, hogy Belgrádból Újvidékre lehet érni fél óra alatt, Budapestig pedig három órát kell majd utazni. A Szerbiai Vasutak már rendelkezik olyan svájci és orosz gyártmányú felszereléssel, amelynek köszönhetően el lehet érni az imént említett sebességet, új felszerelés beszerzésére így emiatt nem lesz szükség.

A közszolgálati televíziónak nyilatkozva a belgrádi CIP Közlekedési Intézet szakembere elmondta, hogy a Belgrád–Budapest-vasútvonal modernizálása maga után vonja majd a 10-es korridor Belgrád és Preševo közötti szakaszának gyors rekonstrukcióját is, továbbá a macedóniai sínek javítási munkálatait. Mint mondta, Kína számára azért fontos az összeköttetés fejlesztése, hogy növekedjen az áruforgalom, Magyarország számára pedig azért, mert a gyors vasútvonalat össze tudja kötni a már rendelkezésére álló, északra és nyugatra haladó, szintén gyors vonalakkal. A szakértő szerint megfelelő előkészületek mellett valóban be lehet a munkálatok fejezni két év alatt.