Nem történt meg a „létező szocializmus” nemzetközi diktatúráinak nürnbergi pere, ezért „törlesztenünk kell ezt az adósságot, és ki kell olvasztanunk a feledés és a közöny jégtömbjéből az elveszett generációk történetét”– mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten.
A Befagyasztott emlékezet című szabadtéri jégszobor-installáció (Fotó: MTI)
A Szovjetunióba hurcolt magyar rabok és kényszermunkások emlékére a budapesti Nyugati téren felállított szabadtéri jégszobor-installáció és arcképcsarnok megnyitóján Balog Zoltán arra figyelmeztetett: kérdezni és beszélni kell a Gulágra elhurcoltakról, mert a kérdések nyomán kezdődhet el az adósságtörlesztés az áldozatoknak, meghurcoltaknak. Azoknak, akik kétszeresen is áldozatok, hiszen az elmúlt negyven évben sorsukat szégyellni valónak bélyegezték és elhallgatták – tette hozzá.
„Beszéljünk mindazokról, akiket a feledés közönye próbált továbbra is rabságban tartani”– kérte a miniszter, hozzátéve, hogy miközben olvad a közöny fala, mindenki „nézzen bele saját családja történetébe is”, gondoljon az áldozatokra, és adja tovább történetüket. Kiemelte: a Gulág örök időkre szóló tanulsága, hogy az ember még ezek között a körülmények között is megmaradhatott embernek.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én döntött arról, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
Ezen a napon arra a mintegy 800 ezer magyarra emlékezünk, akit 1944-től kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában koholt vádak alapján évekre, évtizedekre száműztek a Gulág rabtelepeire.
A kormány döntése értelmében 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve.
