2024. április 26., péntek
A NŐK ELLENI ERŐSZAK MEGSZÜNTETÉSÉNEK VILÁGNAPJÁRA

Az erőszak nem magánügy

Előítélet: az erőszak nálunk nem fordulhat elő, a bántalmazók más környezetből származnak.

Valójában: a bántalmazók hétköznapi emberek, akikkel mindennap találkozunk és a családon kívül nem mutatnak semmilyen agressziót.

Előítélet: a bántalmazás alatt csak a fizikai erőszakot értjük.

Valójában: az erőszak erődemonstráció, de az elhanyagolás is erőszaknak minősül, a fenyegetés, az izoláció, a kapcsolatteremtés tiltása, a teljes kontroll, az illető szexuális tárgyként való kezelése, a gazdasági függőség kialakítása… nem csak a fizikai bántalmazás.

Számos más előítélet kapcsolódik még a családon belüli erőszak fogalmához. Annak ellenére, hogy évről évre egyre nagyobb figyelmet fordítanak, elsősorban a civil szervezetek, a családon belüli erőszak megfékezésére, a mai napig nehéz gátat vetni ennek a jelenségnek. Szerbiában a családon belüli erőszak a társadalmi erőszak leggyakoribb formája, ahol legtöbbször a nők és a gyermekek az áldozatok. Ilyen helyzetben az alapvető emberi jogok sérülnek elsősorban, illetve a szabadságra való jog.

Az illetékes szervek jelentéseiből kiderül, hogy a családon belüli erőszak elsősorban az élettársak között, a párkapcsolatokban jelentkezik, és így a párkapcsolatban élő nők mintegy ötven százaléka átélte a családon belüli erőszak valamilyen formáját. Ami persze nem okvetlenül fizikai bántalmazás, hanem szóbeli, lelki, szexuális és gazdasági, vagyis anyagi erőszak is lehet. A családon belüli erőszak sok esetben súlyos testi sérüléshez, vagy gyilkosságokhoz is vezet. Így az elmúlt öt évben Szerbia területén 152 nőt öltek meg családon belüli erőszak során.

Ez a jelenség nem családi ügy, habár nagyon sokan, elsősorban az áldozatok, de a hozzátartozók is, akik tudnak a jelenségről, nem beszélnek róla, mert tartanak a társadalom ítéletétől. És valljuk be, társadalmunk tele van előítéletekkel, sokan nem ritkán „az áldozat provokálta ki a verést” mondattal hárítják a felelősséget magukról, környezetükről, a bántalmazóról, vagy indokolják meg önmaguknak a borzalmakat. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, egyrészt senki sem érdemli meg az erőszakos bánásmódot, mert ugye, ha két ember nem tud együtt élni békében és harmóniában, nem kell erőltetni a dolgot. Léteznek intézmények a változtatásra is. Másrészről pedig a családon belüli erőszak nem csak az áldozatra van rossz hatással, hanem az egész társadalomra. Az áldozatok és a bántalmazók is a gondok megoldásában egy olyan viselkedésmodellt használnak, illetve adnak tovább generációról generációra, amellyel újabb áldozatokat és újabb bántalmazókat nevelnek ki. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen viselkedés mély nyomokat hagy a társadalom szociális fejlődésében, valamint annak gazdasági fejlődésében, illetve a közösségek biztonságérzetében, a gyermekek fejlődésében is. Vagyis a családon belüli erőszak elleni küzdelem semmiképpen sem magánügy, hanem közügy.

Szerbiában egyre többet foglalkozik ezzel a témával a média is, egyre több civil szervezet küzd az egészséges családmodellért és a családon belüli erőszak ellen, biztonságos házak nyíltak, megszervezik a szakmai segítségnyújtást az áldozatoknak, a rendőrök hozzáállása is merőben megváltozott ezekben a helyzetekben, mégis… A biztonságos házak működése bizonytalan, anyagi nehézségekkel küzdenek, szakemberből sincs elég. Sokszor a lelki megerősödés nehézkes. A nehéz gazdasági helyzetben az önállósulni vágyó nők helyzete kilátástalan, hiszen nehezen kapnak munkát, illetve rövid ideig foglalkoztatják őket. Családi erőszak után, amikor reagál a rendőrség, az áldozatok biztonsága is kétséges, hiszen gyakran a bántalmazó a közös lakásban marad… De ami ennél sokkal rosszabb, a válságba került házastársak, vagy párkapcsolatban élők, nem kérnek szaksegítséget, nincs energiájuk változtatni, gondjaikat családon belül, külső személyek beavatása nélkül próbálják megoldani. Hallgatnak vagy tűrnek. A gondok pedig sokasodnak, a bántalmazás egyre csak súlyosbodik, majd tragédiába csap át, mint ahogy az néhány hónappal ezelőtt történt egy kis bácskai településen, amikor a lakodalom másnapján a vigadalom gyászba csapott át.