Napok óta téma, hogy mi lesz azokkal a gazdasági migránsokkal, akik nem utazhatnak tovább Horvátországba és Szlovéniába. Szerbia álláspontja múlt hétig az volt, hogy a Közel-Kelet országaiból, valamint a világ más államaiból az Európai Unióba igyekvő emberekre menekültként kell tekinteni. Miután azonban Horvátország és Szlovénia olyan elhatározásra jutottak, hogy egyedül a szíreket, az afgánokat és az irakiakat engedik beutazni, a más országokból érkezőket pedig gazdasági migránsként kezelik, Szerbia is ehhez hasonló intézkedést foganatosított déli határán. Ugyanezt tette Macedónia a görög határon, így az illetékesek elmondása szerint a migránsáradattal egyelőre csak alig jutott be olyan személy az országba, aki később nem utazhat tovább Horvátországba.
Illusztráció (Ótos András felvétele)
MENEDÉKET KÉRHETNEK
Bár a szerb államvezetőség képviselői a menekültválság kezdete óta azt hangoztatják, hogy az ország minden lehetséges módon támogatni kívánja a szörnyűségeket megélt embereket, és emberséges módon viszonyul hozzájuk, az utóbbi napok nyilatkozataiból végleg egyértelművé vált, hogy az államhatalom nem szeretné, ha túlságosan sok közel-keleti maradna az országban. Erről tanúskodik Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, a kormány menekültügyi megbízottjának tegnapi nyilatkozata is. Szerbia nem fogja megengedni, hogy azoknak a gyűjtőközpontjává váljék, akik nem folytathatják útjukat az Európai Unió országaiba, közölte sokadszorra Vulin, mondván: az ország az elkövetkezendőkben ugyanúgy lép fel, mint a menekültek útvonalán elhelyezkedő többi ország. Persze akármilyen intézkedéseket is lesz kénytelen Szerbia foganatosítani, azok biztosan emberségesek és szervezettek lesznek, fűzte hozzá Vulin, aki nem kívánt válaszolni az újságírói kérdésre, hogy hogyan értékeli a görög–macedón határon kialakult helyzetet, illetve az ott lejátszódó drámai jeleneteket, mert mint megjegyezte: a Macedónia országhatárán történő események nem tartoznak Szerbia hatáskörébe.
– Emlékeztetni szeretnék arra, hogy Horvátország és Szlovénia múlt héten közölték, a bizonyos országokból érkező embereket gazdasági migránsként kezelik, így ők nem léphetnek az ország területére. Ezt követően Szerbia is ugyanerre az álláspontra helyezkedett. A szírek, az afgánok és az irakiak szabadon beléphetnek Szerbiába, mivel később minden további nélkül elhagyhatják Horvátország irányába az országot. A más országokból érkezettek nem léphetnek Szerbia területére, mivel később Horvátország nem engedné be őket. Ahogy látom, Macedónia is ugyanígy áll hozzá ehhez a kérdéshez, tehát ezek az emberek el sem jutnak a szerb határig. Természetesen mindenki menedékért folyamodhat Szerbiában, ezt azonban kérvényezniük kell az érintetteknek. Ha valaki hivatalosan is menedékért folyamodik Szerbiában, azt nem utasítjuk el, az illetékesek kötelesek elbírálni a kérelmeket. Ugyanez érvényes minden más ország tekintetében. Az érintetteknek viszont tudniuk kell, hogy nem válogathatnak, hol folyamodnak menedékért, ezt az első biztonságos országban kötelesek megtenni. Ennek az első országnak kell elbírálnia a kérelmeket. Ezek a vonatkozó szabályok, ezeket semmiféleképpen nem lehet megkerülni. Egyébként hiszem, hogy Nobel-díjat kapnék, ha megoldást találnék a gazdasági migránsok problémájára – fogalmazott Vulin.
SEMMI SEM LESZ A RÉGI
Saša Janković köztársasági ombudsman meglátása szerint a menekültválság kezelésében érdemben nyújthat segítséget a régió jogvédőinek az együttműködése. Ha a jogvédő független intézmény, akkor jogában áll függetlenül tevékenységet kifejtenie, emelte ki Janković Az emberi jogok érvényesítésének kihívása a migráns-/menekültválságban elnevezésű, a régió ombudsmanjai számára megtartott tanácskozás második napján.
A jogvédő hiszi, hogy a tanácskozás zárónyilatkozata segítségére lesz a régió jogvédőinek, hogy országuk kormányzatát emlékeztessék az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségekre.
– Szerbiát nem lepte meg a menekülthullám. Több mint egy évvel ezelőtt megfogalmaztam vonatkozó ajánlásaimat, ezeket a kormány alkalmazta is. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy az illetékesek urai lennének a helyzetnek. A menekültválság nem fejeződik be sem holnap, sem holnapután, nagyon hosszú ideig aktuális lesz még. A menekültválság egyik központi kérdése a biztonság. Az emberi jogok érvényesítését és a biztonságos körülmények megteremtését a terrorizmus, valamint a gazdasági problémák nehezítik – taglalta Janković.
Korábban a jogvédő, a tanácskozás első napján, arról beszélt, hogy senkinek nem áll jogában senkit elüldözni, vagy visszaküldeni hazájába, ahol háború zajlik. Tény, hogy a több millió menekült közé biztosan beolvadt néhány terrorista is, de ez még nem jelenti azt, hogy minden menekültre terroristaként kellene tekinteni, hangsúlyozta Janković. Hozzátette, az Európába érkezett tömeg között rendkívül sok a nő, a gyermek és a testi fogyatékkal élő, ők pedig különösen érzékenyek, illetve védtelenek. Az államoknak egyszerűen kötelességük segíteni ezeken az embereken, nyomatékosította Janković, hozzátéve: a menekültválság másrészről népvándorlás is, amelynek befejezését követően sem az EU, sem Szerbia, sem a régió nem lesz olyan, mint amilyen régen volt.
