Hazánk a vezető államok között van a Kínával megkezdett infrastrukturális projektumok megvalósítása terén a közép-kelet-európai térségben – állapította meg a kínai Szucsouban Aleksandar Vučić szerb kormányfő azon a tanácskozáson, amelyen tizenhat közép-kelet-európai állam és Kína vezetői vettek részt. A miniszterelnök megjegyezte, hogy Szerbia és Kína több mint másfél milliárd dollár összértékű közlekedési és energetikai projektumokon dolgozik közösen. Az eredményekről szólva kijelentette, hogy az idén országunk a kereskedelem, a pénzügyek, az egészségügy, az oktatás és helyi szintű együttműködések terén is jelentős tevékenységet fejtett ki. Szerbia határozottan támogatja a közép-kelet-európai országok és Kína közötti kapcsolatok további fejlesztését, tette hozzá felszólalásában. Az a cél, hogy az állam a fontos regionális kereskedelmi csomópontok egyikévé váljon Európának ebben a szegletében, közölte, ami állandó jellegű fejlődési potenciált jelentene az országnak.
JOBB KÖRÜLMÉNYEK AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSHOZ ÉS UTASFORGALOMHOZ
Vučić a Belgrád–Budapest-vasútvonal korszerűsítésének jelentőségéről is beszélt, mely két év alatt befejeződik, s mely jobb körülményeket fog teremteni az áruszállítás és az utasforgalom esetében is. Új forgalmazási központok alakulnak majd ki, hosszú távon pedig új piacok előtt nyílhatnak meg kapuk a modern vasúti összeköttetésnek köszönhetően – fejtette ki a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy az ország az európai uniós csatlakozás útján halad, ezt pedig akképp teszi, hogy közben folyamatosan a lehető legjobb viszonyok kiépítésére törekszik a régió államaival, a szomszédos országokkal. A szerb kormány, tette hozzá, elkötelezte magát a gazdasági reformok teljesítése mellett, amitől a polgárok életszínvonalának növekedését reméli.
– Az a tény, hogy ezen a csúcstalálkozón is zömmel európai uniós országok vannak jelen, egyértelműen bizonyítja, hogy az együttműködésnek ezt a módját a közép-kelet-európai államok és Kína között nem lehet különállóan kezelni az EU és Kína közötti kapcsolatok síkjától, s ez az együttműködés egy további mechanizmusrendszert képez a viszonyok előbbre vitelében – jelentette ki Vučić.
A szerb kormányfő arra is felszólította a kínaiakat, hogy minél tömegesebben látogassanak el Szerbiába, „Novak Đoković és Bata Živojinović országába”, utalva ezzel arra, hogy a turizmus területén is számtalan kihasználatlan lehetőség mutatkozik még a gazdasági együttműködésre.
KÉT SÍNPÁR, MÁSFÉL MILLIÁRD EURÓBÓL
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti együttműködés első sikerének nevezte a Belgrád–Budapest-vasútvonal felújításának tervét, miután aláírta a kormányközi szerződést a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság elnökével. Mint ismeretes, a beruházást 85 százalékban kínai hitelből finanszírozzák. A dél-kínai Szucsouban Orbán Viktor magyar, Li Ko-csiang kínai és Aleksandar Vučić szerb kormányfők jelenlétében szentesítették a dokumentumot.
– Megállapodtunk abban, hogy a beruházást 85 százalékban kínai hitelből fogjuk megvalósítani, vagyis 15 százalék lesz a magyar önrész – mondta Szijjártó Péter az MTI tudósítójának az aláírási ceremónia után. – Arról is egyezség született közöttünk, hogy a kínai fél olyan hitelfeltételeket fog kínálni számunkra, amelyek nyomán ez a beruházás nemzetgazdaságilag minél előbb megtérülhet, vagyis a lehető legkedvezőbb kínai hitelfeltételekre törekszünk. A tárgyalások jól haladnak – fogalmazott Szijjártó.
Arra a kérdésre, hogy erre milyen garanciák vannak, a tárcavezető közölte, a szerződés szövegéből egyértelműen következik, hogy a kínai partnereknek a piacon elérhetőnél kedvezőbb kamatfeltételeket kell kínálniuk.
– Egyetértés van arról, hogy a kölcsön húszéves időtartamra szól ötéves türelmi időszakkal. Egyedül a hitelkamat az, amelyről még tárgyalunk – jegyezte meg.
Hozzátette, konkrét határidőt ugyan nem szabtak maguknak a megegyezésre, de – mint fogalmazott – egy ésszerű időszakon belül ennek meg kell történnie, mivel a jövő év végéig a tervek szerint két éven át tartó nagyberuházás kivitelezését el kell kezdeni. Arra a kérdésre, hogy várhatóan milyen lesz a magyar vállalatok részvétele a kivitelezésben, a miniszter azt válaszolta, ennek eldöntése is még hátravan, de egyértelmű, hogy „a magyar vállalati részarány és a hitelkamat szoros összefüggésben vannak”.
Szijjártó Péter a keddi aláírással kapcsolatban megerősítette, hogy e beruházással Magyarország kihasználja a földrajzi elhelyezkedéséből származó előnyét, megvalósulásával fontos szerepe lesz abban, hogy a görög kikötőből Magyarországon át juthat el a kínai áru a leggyorsabban Nyugat-Európába.
Aláhúzta, hogy egy 166 kilométeres vonal teljes felújításáról van szó, úgy, hogy egy második sínpárt is építenek. A beruházás Szijjártó elmondása szerint várhatóan 472 milliárd forintba, azaz másfél milliárd euróba fog kerülni. A személyvonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd a vonalon, 740 méter hosszú tehervonatok közlekedhetnek rajta.
A VÁLSÁGBAN IS NÖVEKEDÉS
Li Ko-csiang kínai kormányfő a tanácskozás megnyitása során arra fektette a hangsúlyt, hogy az együttműködés elmélyítésének egy jobb jövőképet kell teremtenie. Az idei csúcstalálkozó prioritásai között említette az együttműködés pontos útvonalának definiálását, az infrastrukturális jellegű kérdések megvitatását, a tízmilliárd dolláros befektetési alap létrehozását és a mezőgazdasági árukivitel serkentését a kínai piacra a közép-kelet-európai államokból.
A kínai kormányfő szavai szerint országa érdekelt abban is, hogy az együttműködést a kis- és középvállalkozások fejlesztése révén is kiteljesítsék, az egészségügy, az erdőgazdaság és az idegenforgalom is vonzónak számít a kínai befektetőknek. Pozitív tényként könyvelte el, hogy a gazdasági világválság idejében is növekedni tudott a kereskedelmi mérleg Kína és a szóban forgó európai államok között. Megállapította azt is, hogy az együttműködés keretében arra is lehetőség van, hogy ezek az államok fektessenek be Kínába, s ne csak a fordított eset legyen megszokott. Szerbiáról szólva elmondta, hogy nemrégiben egy híd átadásán vehetett részt, ami egy nagy projektum beteljesülésének számított. Több ilyen projektumra lenne szükség a jövőben – mutatott rá beszédében Li Ko-csiang.
