2024. március 28., csütörtök

A légtér ismét Szerbiáé

Szerbia katonailag semleges marad, ám erősíteni kívánja együttműködését a NATO-val

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken belgrádi látogatása alkalmával erősítette meg a hírt, hogy a KFOR feloldotta a szerbiai légtér bizonyos részeire – összesen 25 kilométeres zóna – vonatkozó, még 1999-ben foganatosított korlátozást. Így Szerbia mostantól korlátozások nélkül integrálódhat az európai légtérbe. A döntés azt követően született meg, hogy az illetékesek megfelelőnek értékelték Szerbia igyekezetét, hogy rendezze kapcsolatait Pristinával. Ezzel új fejezete nyílik a Szerbia és a NATO közötti kapcsolatoknak, értékelte Stoltenberg.

Az Aleksandar Vučić kormányfővel folytatott beszélgetés után megtartott sajtótájékoztatón Stoltenberg sajnálatának adott hangot, amiért ennyire sok év telt el egy NATO-főtitkár legutóbbi szerbiai látogatása óta. A főtitkár a továbbiakban az 1999-es bombázásról beszélt. Mint azt megjegyezte, tudja, hogy Szerbiának és a szerbiaiaknak továbbra is ellenérzései vannak a szervezettel szemben. Ezért érdemes újfent hangsúlyozni, hogy a NATO bevetése 1999-ben nem a civil lakosság, hanem Milošević rezsimje ellen irányult, emelte ki Stoltenberg, mondván: a bevetésnek köszönhetően sikerült véget vetni a Balkánon több éve zajló háborúnak. Mint hozzátette, továbbra is a sajnálat tölti el minden egyes civil áldozat miatt.

– Azért vagyok ma itt, hogy új fejezetet nyissunk a NATO és a Szerbia közötti kapcsolatokban. Ez talán még soha nem volt annyira fontos, mint amennyire most, hiszen közös kihívásokkal kényszerülünk szembesülni. Szerbia ma fontos szerepet tölt be a Balkánon. Azért, mert fogadja a menekülteket, valamint azért, mert az EBESZ aktuális elnöklője, de azért is, mert katonái részt vesznek az ENSZ és az EU küldetéseiben. Szerbia a Pristinával folytatott párbeszéddel tovább erősíti pozícióját – fogalmazott Stoltenberg.

A NATO TISZTELETBEN TARTJA SZERBIA DÖNTÉSÉT

Kitérve az Egyéni Partnerségi Akcióterv (IPAP) témájára, a főtitkár emlékeztetett, hogy az IPAP az együttműködés számtalan formáját teszi lehetővé. Ennek fényében a NATO kész egy új alapot létrehozni, amellyel Szerbiát segítené 200 tonna felesleges muníció megsemmisítésében, jelentette be Stoltenberg, majd közölte: mélységesen hisz abban, hogy a NATO és a Szerbia közötti kapcsolatok, illetve együttműködés – politikai és gyakorlati – elmélyíthetőek, de úgy, hogy közben a NATO tiszteletben tartja az ország katonai semlegességét. Szerbiának is érdekében áll a Balkán stabilitásának és a biztonsági körülményeknek az erősítése, nyomatékosította a főtitkár.

Ami Koszovót illeti, a KFOR egyelőre marad, ugyanakkor azon dolgoznak, hogy Koszovóban olyan körülmények alakuljanak ki, amelyek nem követelik meg az alakulat jelenlétét, magyarázta Stoltenberg, mondván, hogy a KFOR is támogatja a brüsszeli párbeszédet, mivel szeretne hozzájárulni annak sikerességéhez.

A párizsi terrortámadással kapcsolatban Stoltenberg elmondta, még ezt az incidenst követően sem aktiválták az Észak-atlanti Szerződés 5. szakaszát, amelynek értelmében az egyik tagállam ellen elkövetett támadás a szövetség elleni támadásnak tekintendő. A szóban forgó szakaszt eddig egyetlen alkalommal aktiválták, a szeptember 11-i New York-i merényletet követően.

A terrorizmus elleni küzdelem nem a nyugat és a muszlim társadalom harca, húzta alá a főtitkár, hozzátéve: a muzulmánok maguk is a terrorizmus ellen küzdenek, gyakran ők az első áldozatok. A NATO minden egyes tagállamának szerepe van az Iszlám Állam elleni küzdelemben, szögezte le Stoltenberg.

EZ NEM AZ ÉRZELMEK KORSZAKA

Vučić fontosnak tartotta Szerbia katonai semlegességét hangsúlyozni, amelyet nem tart akadálynak az együttműködés elmélyítésének szempontjából.

– Az együttműködés a NATO-val magában foglalja a terrorizmus elleni küzdelmet, a menekültválság kezelésében való részvételt, a régió stabilitásának megőrzését, a szerbiai rendőrök és katonák jobb kiképzését, valamint a Koszovóban élő szerbek mindennapjainak biztonságosabbá tételét. A NATO-nak és Szerbiának nem kötelessége minden múltbéli témával kapcsolatban egyetérteni. Biztos vagyok azonban abban, hogy kapcsolataink a jövőben gyümölcsözőek lesznek. Szó sincsen ellenségeskedésről. Szerbia nem kíván barátból ellenséget formálni. Továbbra sem vélem úgy, hogy Szerbia bármilyen módon hibás lett volna az 1999-ben történtekért – még az államvezetőségét sem tekintem felelősnek –, viszont mindez már a múlté, jogunkban áll másképpen értékelni ugyanazt a múltbéli eseményt. A hír, hogy a KFOR feloldja a légterünkre vonatkozó korlátozást, azt bizonyítja, hogy ésszerű, bölcs és felelősségteljes hozzáállással eredményeket lehet elérni. Nem hiszem, hogy az érzelmeket kellene előtérbe helyezni, nem azokat az időket éljük, amikor ezt megtehetnénk. Elgondolkodtam. Először a NATO helyébe képzeltem magam, majd Szerbia helyébe, végül pedig leszögeztem, hogy a jövő kapcsolataink elmélyítésében keresendő – fogalmazott Vučić.

Stoltenberg később Ivica Dačić külügyminiszterrel és Bratislav Gašić védelmi miniszterrel találkozott.

Ne befolyásolják Montenegrót!

A NATO főtitkára a sajtónak nyilatkozva mindenkit arra kért, hogy ne próbálják befolyásolni Montenegró döntését, hogy csatlakozik a szövetséghez. Egyébként is, a nyomásgyakorlás egyedül abban erősítené meg a NATO-t, hogy felvegye köreibe az országot, fűzte hozzá Stoltenberg, mondván: a szuverén és független Montenegró NATO-tagsága egyedül az országra és a NATO-ra tartozik, ehhez másnak semmi köze.

A NATO tagállamok külügyminiszterei december 1. és 2. között zajló ülésükön döntenek arról, hogy meghívást kapjon-e a szövetségbe a tagságra törekvő Montenegrót.