2024. március 28., csütörtök

Biztató gazdasági mutatók?

Meglátások a következő évi költségvetéstervezetről

A jövő hét végére a szerb kormány elé kerül az ország 2016-os költségvetéstervezete, amelyről a Nemzetközi Valutaalap is elmondhatja véleményét, és ezzel pontot tehet az Szerbiának jóváhagyott készenléti hitelcsomag harmadik felülvizsgálására – jelentette be Dušan Vujović pénzügyminiszter.

Szerinte Szerbia gazdasága jó úton halad, mindezt alátámasztja a január 1-jétől tervezett nyugdíjnövelés és a közszféra egyes kategóriáinak jóváhagyott béremelés. A közeljövőben nem kizárt a további növelés sem, de ez a költségvetési hiány további csökkentésén múlik.

– Ha a dolgok a a tervezett ütemben haladnak, akkor a következő két évben 0,75–0,75 százalékkal csökkenthető a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított értéke – mondta Vujović.

Hozzátette, a Nemzetközi Valutaalap követelése az volt, hogy a költségvetési hiányt három év leforgása alatt négy százalékkal faragja le a kormány, de már az első évben, vagyis az idén ezt 2,45 százalékkal sikerült csökkenteni. Tehát a kitűzött út 60 százalékát megtettük – mondta.

Mindezek tükrében Vujović bizakodó, és nem látja akadályát a további bér- és nyugdíjnövelésnek. Mint kifejtette, a járandóságok növelése az IMF azon követeléseit sem veszélyezteti, amelyek szerint a közalkalmazottak bérére előirányzott összeg a GDP 9 százalékáról 7 százalékra, a nyugdíjaknak pedig 13 százalékról 11 százalékra való lefaragását jelenti.

Tehát minél nagyobb ütemben növekszik a GDP, annál nagyobb az esély a bérek és a nyugdíjak további növelésére.

PÉNZÜGYI TANÁCS: ALIGHA TARTHATÓ A HIÁNY

A jövő évi költségvetéstervezettel kapcsolatban más intézmények képviselői is érdemesnek tartották kifejteni véleményüket. A tegnap Belgrádban megtartott sajtótájékoztatón Vladimir Vučković, a Pénzügyi tanács tagja szerint a jövő év egyfajta határkövet jelent és megmutatja, mekkora a jelenlegi kormány elkötelezettsége a reformok megtartása és végrehajtása iránt. Szerinte a költségvetési hiány további csökkentése csöppet sem lesz könnyű feladat.

A készülő jövő évi költségvetéstervezet a GDP-hez viszonyított 4 százalékos költségvetési hiányt irányoz elő, ami megegyezik az ideivel, de ennek megtartása korántsem lesz könnyű feladat.

– Ha figyelembe vesszük mindazokat a változásokat, amelyek jövőre várhatók – a nagyobb közberuházások és az adóbevételek csökkentése –, akkor komoly kihívás lesz a 4 százalékos szint megtartása is – mondta Vučković.

A közszféra reformálása megkezdődött, de a gyakorlatban nem jutott messzire. Feltevődik a kérdés, mi lesz akkor, ha a Resvaica vagy a Bori bánya dolgozói bekopogtatnak a kormány ajtatján és azzal fenyegetőznek, hogy felhagynak a termeléssel, ha nem részesülnek állami támogatásban. Mit tesz ebben az esetben a kormány, és ellent tud-e állni ekkora nyomásgyakorlásnak? – teszi fel a kérdést.

Szerinte, ha a kormány nem tud ellenállni, veszélybe sodródhat a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás, mert éppen az állami vállalatok a legnagyobbb kerékkötői a további reformoknak.

SZERB NEMZETI BANK: MARAD AZ ALACSONY INFLÁCIÓ

Veselin Pješić, a Szerb Nemzeti Bank kormányzóhelyettese tegnap arról számolt be, hogy a központi bank módosította Szerbia bruttó társadalmi össztermékének idei évialakulására vonatkozó előrejelzéseit, vagyis a növekedés szerintük nem 0,5, hanem 0,8 százalékos lesz. Jövőre 1,8 százalékos növekedés várható.

A központi bank vezetői szerint az idei évi költségvetési hiány a GDP 4,5 százaléka lesz.

Branko Hinić, az SZNB gazdasági elemzőosztályának vezetője szerint a pénzhígulás a tervezett célinfláció alsó szintje körül alakul majd, és ez lesz jellemző a 2016-os év első felére is. Azután némi növekedés várható. Az alacsony szint az elsődleges mezőgazdasági termékek tervezettnél alacsonyabb árával magyarzáható.

Nem csupán Szerbia, hanem Európa országainak többsége is az idén alacsony inflációval szembesült. Szeptemberben Európában az átlagos évközi infláció 45 ország közül 35-ben, beleértve az euróövezet tagországait is, 1 százalék alatt alakult. Deflációt 21 európai országban mértek.

Hinić szerint Szerbia sikerként könyvelheti el, hogy elkerülte a negatív pénzhígulást.

VILÁGBANK: NAGYOBB GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE VAN SZÜKSÉG

A jövő évi költségvetésnek olyan jelzésértéke kell hogy legyen, mely azt sugallja, hogy Szerbia jó útra tért – mondta Tony Verheijen, a Világbank belgrádi irodájának vezetője. A jövő évi költségvetésnek reményeket és elvárásokat kell sugallnia.

A tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, Szerbia idei évi gazdasági teljesítménye jobb a tervezettnél, és erre az országvezetés büszke lehet, de hozzátette, a megkezdett reformokat folytatni kell, mert a közadósság továbbra is viszonylag magas.

– Szerbiának az évi 5 százalékos gazdasági növekedést kell szorgalmaznia, és nem a 0,5 százalékosat. Legalább ekkora szintű növekedésre van szükség éveken keresztül, hogy lépést tarthasson az európai országokkal – tette hozzá.

Tony Verheijen meglátása szerint Szerbia a következő időszakban 1,8–2,2 százalékos növekedést tud felmutatni, és ezt elsősorban a kivitel növelésével érheti el.

– Az országvezetésnek még sok tennivalója van, legfontosabb, hogy csökkentse az állami vállalatoknak nyújtott segélyek összegét, mert Szerbia a bruttó társadalmi össztermék 2,7 százalékát fordítja a vállalatok megsegítésére, az európai országok pedig 0,8 százalékot.