Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Könyvtárának szervezésében tegnap megnyílt Bori Imre könyveinek kiállítása. A könyvkiállításnak a Bölcsészettudományi Kar első emelete adott otthont. Katalógusát Kiss Zsuzsanna és Maletaški Tatjana készítették.
Bori Imre, aki 1929. december 28-án született Bácsföldváron és 2004. április 22-én hunyt el Újvidéken, egy személyben tudott akadémikus, magyartanár, irodalomtörténész, író, kritikus, szerkesztő és pedagógus is lenni. Újvidéken a Tanárképző Főiskolán, illetve a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett tanári képesítést, ahol 1964-ben vált az irodalomtudomány doktorává. Kutatási területe a XX. századi magyar és jugoszláviai magyar irodalom volt. Foglalkozott a magyar és délszláv irodalmak kölcsönhatásának múltjával, jelenével, valamint a magyar folklórral. A délvidéki magyar kulturális közélet egyik vezéralakjaként tekintünk rá, akit számos díjjal kitüntettek, a többi között elnyerte a Híd Irodalmi Díjat, a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, valamint a Széchenyi-díjat is. Összefoglaló művei mellett számos tankönyvnek, néprajzi és művészettörténeti tanulmánynak, kismonográfiának, antológiának is szerzője. Bori Imre jelentős tanári és tudományszervező munkája mellett fő- és felelős szerkesztője volt a Tanulmányok, a Hungarológiai Közlemények, illetve a Híd irodalmi folyóiratnak is. Rendes tagja volt a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiának, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának is. A Magyar Tudományos Akadémiának külső tagja volt, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak pedig örökös tiszteletbeli elnöke.
Kiss Zsuzsanna a kiállításról a következőket mondta lapunknak: – Bori Imre személyisége előtt tisztelgünk azzal, hogy az ő könyveiből készítettünk kiállítást. Ő nagyon sokszínű személyiség volt, ezt is mutatja munkássága, valamint mindazok a könyvek, amelyeket ránk hagyott. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken 53 000 könyv van, közöttük számos olyan, amelyet ő írt. A kiállított tárgyak között megtalálható Bori Imre akadémikus doktori értekezése, amelyet Radnóti Miklós költészetéből írt. De olyan könyvek is helyet kaptak, amelyeket mint szerkesztő írt, vagy ő maga állított össze, illetve recenzált, tehát némely könyv elő- és utószavát is ő írta.