2024. március 28., csütörtök

„Az államinál csak a magánmonopólium rosszabb!”

Mahmud Bušatlija: Kedvezőtlen adásvétellel csökkenne a cégben az alkalmazottak száma, az országban drágulnának a telekommunikációs szolgáltatások, az új tulaj pedig nem itt fektetné be az itt megkeresett pénzt.

Amíg a Szerbiai Telekom közválallatot nem vetik szerkezetátalakítás alá és nem készítik elő magánosításra – demokratikus és szabadpiaci normák szerint –, addig eladásáról felesleges gondolkozni – nyilatkozta Mahmud Bušatlija gazdasági elemző és befektetési tanácsadó a Beta hírügynökségnek.

Szerinte a Telekom eladása nem közérdekű, lévén hogy az új tulajdonos monopolhelyzetbe kerülne a szerbiai telekommunikáció piacán.

– Egy ilyen adásvétellel csökkenne a cégben az alkalmazottak száma, az országban megdrágulnának a telekommunikációs szolgáltatások, a befektető pedig nem a szerbiai telekommunikációs infrastruktúrába fektetné be az itt megkeresett pénzt. Mint minden tőkésnek, úgy a Telekom potenciális felvásárlóinak is elsődleges céljuk a profitszerzés. Senki sem várhatja el az új tulajtól, hogy csökkentse az árakat, azt pedig pláne nem, hogy megmaradt az összes alkalmazott is a cégben. Olyan vállalatról van szó, amely a vezetékes vonalak 95 százaléka felett rendelkezik, tehát a monopolhelyzet szavatolt. Így az új tulaj könnyűszerrel hiúsíthatná meg bárminemű, számára nem megfelelő projektum megvalósítását, versenytársak terjeszkedését – hangsúlyozta Bušatlija, majd hozzáfűzte, hogy elbocsátások nemcsak a Telekomban, hanem annak leányvállalataiban is várhatók, a munka nélkül maradottak pedig további terhet jelenthetnek az állam számára.

A szakértő szerint a telekommunikációs szolgáltatások díja is növekedhet. Megdrágulhat a vezetékes telefon használata, lévén, hogy az új tulajdonosnak nem lenne piaci vetélytársa, egészen addig, amíg az idevágó infrastruktúrát nem teszi különállóvá az állam.
– Ezenkívül az eladás miatt a devizakiáramlás is nagymértékben növekedhet – magyarázta a szakértő.

Négy ajánlat a Telekomra

A B92 hírportál értesülései szerint eddig négy ajánlat érkezett a Privatizációs Ügynökséghez a Szerbiai Telekom megvételére meghirdetett versenypályázatra. Noha az illetékes minisztérium a hírt nem erőísítette meg, annyit biztosan tudni, hogy a hét végéig már az ajánlatok tartalma is napvilágra kerül. Arról már cikkezett a sajtó, hogy a kínai és a szlovéniai telekommunikációs cégek már jelezték érdekeltségüket a szerbiai vállalat iránt, valamint arról is, hogy a kompánia szakszervezetei tüntettek az eladás ellen. Az államvezetés többször is hangoztatta: Csak akkor adja el a Telekomot, ha a vásárló hajlandó megfizetni a tényleges árát.

A szerb kormány több alkalommal is megerősítette, hogy a telekommunikációs közvállalat eladása megkerülhetetlen, az államadósság mérséklése, valamint a profitteremtő és a hasznosabb projektek elindítása miatt. Bušatlija szerint ezek még nem annyira nyomós okok, és arra is rámutatott, hogy jelenleg a telekommunikáció fejlesztése lehetne a legnyereségesebb befektetés az országban.
– A telefonos-elektronikai szolgáltatások korszerűsítése mellett talán az ipari projektumok termelnének további profitot, viszont ilyen tervezetek egyelőre nincsenek – fejtette ki.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy a Telekom eladásával az Mt:s szolgáltató is domináns piaci pozícióba kerülne a mobiltelefonos szolgáltatások piacán. A földi vonalak tekintetében pedig az új cégvezetés, amely önkényesen irányíthatja az idevágó piaci trendeket.

– Ha már itt tartunk, az államinál egyedül a magánmonopólium rosszabb – magyarázta az elemző.

A szakértő szerint az állam mielőtt eladná a Telekomot, komoly szerkezetátalakításon kell átesnie.

– A telefonos infrastruktúrát először is ki kell venni a vállalat kezéből és egy független állami szerv hatáskörébe vonni, ami szavatolná, hogy egészséges piaci körülmények jöjjenek létre. Magát Telekomot pedig több cégre kellene bontani, holdingcéget kell formálni belőle, tehát megszüntetni a monopóliumot, a keletkezett cégeket pedig részben privatizálni lehetne – húzta alá a szakember, aki szerint egy ilyen lépés szavatolná a demokratikus piaci körülményeket, a telekommunikáció továbbra is a közérdeket szolgálná, emellett az innen származó tőke is az országban maradna.