2024. április 25., csütörtök

Szabadkai körséta – megállókkal és kitérőkkel

A vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából izgalmas programot szervezett szombaton délután a Szabadkai Városi Múzeum. Az érdeklődőket egy kulturális jellegű körsétára invitálták, amelynek végállomása a városi múzeumban levő Vajdasági Magyar Képtár 1830–1930 című tárlat keretében rendezett képzőművészeti könyvvásár, performance és kroki-rajzolás volt.

Az érdeklődők a Pátria Hotel külső falán levő Ács József Napóra című mozaikjánál gyülekeztek, majd Kanyó Ervin grafikus kalauzolásával sorra megtekintették a városmag épületeit. Az idegenvezetőként (is) jeleskedő Kanyó Ervin többek között elmondta, hogy a város gazdasági fejlődése nagy lemaradás után a XIX. század végén indult meg. Szigorúan megszabták, hogy a városközpontban nem lehet földszintes épület. Ennek a kornak építészeti lenyomata a belváros, a korzó bérpalotáival. A séta résztvevőinek alkalmuk nyílt többet megtudni a Koczka Géza tervezte, neoreneszánsz stílusú Prokes-bérpalotáról, Đuro Manojlović Macskovity Titusz tervei alapján készült házáról a korzó sarkán, a Halbrohr-féle Nemzeti Szállóról, amelyet Koczka Géza és Raichle Ferenc tervezett neoreneszánsz és szecessziós elemekkel, szabadkőműves szimbólumokkal – mint elhangzott, a szállónak 56 szobája volt, hiányzott a 13-as számú, és annak idején városban tartózkodása során Kabos Gyula is itt lakott. Az 1907-ben, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei szerint épült, a magyar szecesszió jegyeit pompásan hirdető Vidéki és Kereskedelmi Bank épületén megfigyelhettük a takarékosság-, szorgalom-, és egyéb szimbólumokat, a Macskovity Titusz tervei alapján készült Manojlović Samko-házon viszont a Michelangelo szobrait idéző homlokzati elemekre hívta fel Kanyó Ervin a társaság figyelmét. A körséta során a résztvevők többek között megtekintették még az Aranybárány Szállodát, amelynek átépítését Macskovity Titusz a bécsi szecesszió szellemében tervezte meg, és Vojnich Máté bérpalotáját is, amelyet Jedlicska János tervezett neogótikus stílusban – itt működött az első lift a városban.

A korzóról a társaság a ferences templom felé folytatta útját, ahol dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festőrestaurátor vezetésével a jelenlevők megtekintették a templom művészeti kincseit.

A művelődési séta végállomásán, a városi múzeumban előadással folytatódott a műsor. A Kosztolányi Dezső Színház Színházi Műhelye performance-ot adott elő Interakciók címmel, közben a látogatók krokikat rajzolhattak. A műsor képzőművészeti könyvvásárral zárult. Az érdeklődők több vajdasági magyar képzőművészeti könyvvel ismerkedhettek meg, Juhász Árpád zombori képzőművész rajzai előtt pedig Ninkov K. Olga művészettörténész bemutatta az alkotóról készült kismonográfiát, amelynek szerzője Őriné Nagy Cecília.