A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása. Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a fővárosi Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti.
Semjén Zsolt (áll) Duray Miklóssal beszélget, mellettük (balra) Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke (Fotó: MTI)
Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómiatörekvéseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük. Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.
Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet.
A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta. Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt.
Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, és ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.
A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta. Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél.
Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója vitaindítójában kiemelte: az autonómia nem is annyira nyelvi, hanem politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés. Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelenítésére utal – mondta, és szembe állította a heteronómiával, ami megalkuvást, beolvadást jelez. A homogenizáció pedig semmi mást nem jelent, mint asszimilációt – mutatott rá. Duray Miklós szerint tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: területi és kulturális. Emellett vannak átmeneti állapotok is, erre példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Ő magát nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem magyarnak – fogalmazott.
