Vajdaság gazdasági mutatói a legjobbak az ország többi régiójához viszonyítva, de ez nem jelenti azt, hogy okunk lehet az elégedettségre – hangzott el a Tartományi Képviselőházban pénteken a Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasági helyzete elnevezésű szaktanácskozáson, amelyet a tartományi kormány szociális-gazdasági tanácsa szervezett.
Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár a sajtóhoz intézett nyilatkozatában elmondta, hogy a szaktanácskozás a munkaadókat, a vállalkozókat és a szakszervezeteket helyezi előtérbe, tehát az ő szemszögükön keresztül mutatja be a gazdaságban uralkodó helyzeteket.
– Ez olyan esemény, amelyen kritikus hangnemet ütnek meg az illetékesek, a szociális párbeszéd használatával. Ez utóbbiról elmondható, hogy köztársasági szinten nem valósul meg. Ki kell mondani, a gazdasági mutatók messze nem olyan kecsegtetőek, mint ahogy nyilatkoznak róla az államvezetésben. Erre fel is kell hívni a figyelmet, hiszen a gazdasági aktivitás szempontjából az ilyen „szépítgetés” jóra nem vezethet. Ami a tartomány mutatóit illeti, elmondható, hogy a rosszak közül a legjobb, ami csak öröm az ürömben – húzta alá Vasin.
„SOKAN AZT SEM TUDJÁK, HOGY MIÉRT FIZETNEK ILLETÉKET”
Stanko Krstin, a Vajdasági Munkaadók Uniójának elnöke az ország adó- és illetékrendszerét vette górcső alá, vagyis tömörülésük idevágó elemzésének eredményeit mutatta be.
Az elnök szerint a legnagyobb probléma elsősorban az illetékek számából adódik.
– Az idevágó rendszer összesen 500 különböző illetéket használ. A tisztességesen és rendszeresen fizető cégek csak ezek tetejébe fizetik a nyereségre kimért adót. A probléma ott kezdődik, hogy az egyre nehezedő pénzügyi helyzet miatt több vállalat egyszerűen nem tud az év végére profitot megvalósítani, nemhogy járulékot megtéríteni – magyarázta Krstin.
Nagy érdeklődést keltett a tanácskozás (Fotó: Ótos András)
A tanulmány eredményei szerint az illetékrendszer legnagyobb problémája az, hogy nehezen követhető, a különböző terhelések nincsenek összehangolva.
– A megkérdezett vállalatok vezetői szerint egy ilyen rendszer bizonytalanságot gerjeszt, folyamatosan veszélyezteti a vállalkozások és a cégek piaci helyzetét, kedvezőtlenül hat a tőke mozgására, csökkenti a befektetéseket, valamint nagyban serkenti a szürkegazdasági tendenciákat is – tolmácsolta az eredményeket az elnök, aki szerint a megoldás az illetékrendszer racionalizációja lenne, hiszen több esetben maguk a munkaadók sincsenek tisztában azzal, hogy az ötszáz illeték közül melyiket pontosan miért fizetik.
AZ ADATOK MAGUKÉRT BESZÉLNEK
Ratko Filipović, a Vajdasági Gazdasági Kamara (VGK) elnöke felszólalásában a tartomány és Szerbia gazdasági mutatóiról beszélt. Prezentációjából kiderült, hogy a vajdasági régióban januártól szeptemberig az idén 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés a múlt évhez képest, legaktívabb a feldolgozói szektor volt, 4 százalékos javulással. Komoly esést szenvedett el az energiaipar (33,3 százalék), valamint a bányászat is a maga 7,4 százalékával.
A nemzetközi árucsere-forgalom terén Szerbia 2015 első kilenc hónapjában 23,5 milliárd dollárt mozgatott meg, amely a tavalyi számadatokhoz képest 12,3 százalékkal kevesebb. Ebből a forgalomból a vajdasági termékek adják a 30 százalékot, a teljes haszonnak viszont a 32,4 százalékát. A tartomány árucsere-forgalmi deficitje 38 százalékkal kevesebb, az országé pedig 15,4-gyel.
A bérekről kiderült, hogy továbbra is a fővárosi régióban a legmagasabbak (54.705 dinár), majd következik Vajdaság 42.278 dinárral.
A mezőgazdasági mutatókat illetően elmondható, hogy Vajdaságban 6 százalékkal kisebb területen vetettek búzát, mint tavaly, az átlagtermés azonban 7,5 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a tartományban összesen 1.449.898 tonnányi búza termett, tavaly pedig 1.434.902 tonna.
A kukoricahozam mentén a VGK elnöke elmondta, hogy az eddigi előzetes adatok arról árulkodnak, hogy hektáronként átlag 3,3 tonna kukorica termett, 37 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
Filipović arról is beszélt, hogy a múlt évben rengeteg veszteséggel kellett számolni.
– Ennek ellenére elmondható, hogy a tartományi gazdasági mutatók valamennyire stabilak maradtak. Persze ez nem ad elégedettségre okot, annak ellenére sem, hogy ebben az évben is érezhető némi növekedés. Ahhoz, hogy igazán jó eredményeket érjünk el jövőre, komoly, összehangolt munkára van szükség, valamint olyan megoldásokra, amelyek tényleg képesek gyors és hatékony változásokat hozni – nyilatkozta az elnök.
ELLENTMONDÁSOS MAGÁNOSÍTÁSOK
Tóth Bátori Erzsébet, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁSZ) tartományi bizottságának elnöke és dr. Zoran Ristić, az érdekképviseleti tömörülés szaktanácsadója az elmúlt tizenöt év privatizációs trendjeiről beszélt.
Ristić szerint a magánosítási folyamatok egyik legnagyobb problémája, hogy a mindenkori államvezetés már a kilencvenes évek óta minden komolyabb gazdasági gondot az állami vállalatok eladásával kívánt megoldani, de ha csak lehetett úgy, hogy a tőke továbbra is az ő kezükben összpontosuljon. Ez azonban szabálytalanságok sorát vonta maga után.
A jelenlegi privatizációs helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy csaknem 500 vállalat magánosítása maradt hátra, közülük 126 Vajdaság területén található, ezenkívül 188 állami cégre vár csődeljárás.
A prezentációból az is kiderült, hogy az elmúlt években kicsivel több mint 1600 vállalatot magánosítottak, viszont 671 alkalommal meghiúsultak a folyamatok.
Tóth Bátori Erzsébet a privatizációs trendekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a tartomány tekintetében a folyamatok (elbocsátások és szociális programok) megközelítőleg 400 ezer embert érintenek.
– Nemcsak az elmúlt egy évről, hanem az utóbbi 15 évről van szó. Többféle, egymás között is több esetben ellentmondásos törvény szabott keretet ezeknek a magánosításoknak, ez a miliő pedig egy igazán kaotikus helyzetet váltott ki. El kell azt is mondani, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal sem rendelkezik elég adattal a tartományi magánosítások tekintetében, mint ahogy sok az ellentmondás a privatizációs ügynökség adattárában is – nyilatkozta a szakszervezet tartományi bizottságának elnöke.
„12 ÓRÁT DOLGOZUNK, DE CSAK 8-AT SZÁMOLNAK EL”
Goran Milić, a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tavaly nyáron elfogadott munkatörvény hatályba lépésének elmúlt 15 hónapját elemezte. A szakszervezeti prezentációjában arra mutatott rá, hogy a törvény – munkajogi szempontból – sokkal több nehézséget hozott, mint előrelépést, ami az elmúlt egy év alatt nem hozott érdemleges pozitív változást.
– A munkaügyi bérrendszert is úgy „tették helyre” az illetékesek, hogy azokat az illetékeket csökkentették vagy távolították el a rendszerből, amelyekre a dolgozók eddig jogosultak voltak, tehát komolyabb belső reformot nem eszközöltek ki. A parlamenti procedúra során végbevitt módosítások sem hoztak lényeges változást. Ez pedig oda vezetett, hogy csökkent a vásárlóerő, a magánszektorban többen napi 12 órát dolgoznak, de csak nyolc órát számolnak el nekik, és az érte járó bért is késve kapják kézhez. Mondani sem kell, ez a feketepiaci trendeket sem mérsékeli, a munkahelyi flexibilitás pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkaadó azt tesz az alkalmazottal, amit akar – fejezte be a szakszervezeti elnök.
