2024. március 28., csütörtök

Heves érzelmek a Magyar Házban

Az MNT elítéli Szabadka történelmi városmagjának lerombolását

Tizenegyedik rendes ülését tartotta meg tegnap a Magyar Nemzeti Tanács. Az ülés napirendjén harmincnyolc beterjesztés szerepelt, egyebek mellett a tanács idei költségvetésének módosítása, a Szekeres László Alapítvány alapító okiratának módosítása, az alapítvány kuratóriumának kinevezése, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójának kinevezésére vonatkozó javaslat. Az oktatás témája ezúttal is fontos szerepet töltött be.

Az idei költségvetés módosítását követően az MNT költségvetése 678,6 millió dinárt tesz ki. Ez nagyjából 485 ezer dinárral kevesebb az eltervezettnél. A külföldi adományok tétel 340,9 millió dinárról 340,4 millió dinárra módosult.

A módosítást az teszi szükségessé, hogy az év vége felé haladva kikerekedni látszanak azok a források, amelyek az MNT működését és támogatási rendszerét lehetővé teszik, még le kell bonyolítani azonban néhány olyan közbeszerzési eljárást, amely megköveteli a beszerzésre kerülő áruk, illetve a megrendelésre kerülő szolgáltatások árának vagy díjának pontos megszabását, hangsúlyozta beterjesztésében Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás), az MNT elnöke, majd bejelentette, hogy decemberben még egy módosítás válik esedékessé, hiszen akkora számítanak újabb pályázati pénzek megérkezésére.

A beterjesztéshez kapcsolódóan Tari István (VMDK-Csonka Áron) a költségvetés huszonnégy tételével kapcsolatban kért pontos magyarázatot, válaszként Hajnal viszont közölte, hogy kérdései a 2016-ban meghozandó zárszámadás hatáskörébe tartoznak.

Molnár Edvárd felvétele

Molnár Edvárd felvétele

A folytatásban napirendre kerülő Szekeres László Alapítvány alapító okiratának módosításával kapcsolatban Hajnal elmondta, hogy az okirat eddig nem rendezte azt a kérdést, hogy kire száll át az alapítvány vagyona annak esetleges megszüntetését követően. A most megejtett módosítás értelmében a SZLA vagyona egy esetleges megszüntetés után a Magyar Ház Alapítványra szállna át, közölte Hajnal.

A Szekeres László Alapítvány alapító okirata módosításának beterjesztésekor Hajnal Jenő arra is kitért, hogy a SZLA kuratóriuma tagjainak számát mostantól az alapszabály határozza meg. Eddig az alapító okirat szabta meg, hogy a kuratóriumnak tizenöt tagja van, az álláspont viszont az, hogy az újjáalakuló kuratóriumnak lehetőséget kell kapnia az alapszabály módosításának kezdeményezésére, majd ezt követően a kuratórium felülvizsgálhassa, hogy hány tagúnak kell lennie a kuratóriumnak, fűzte hozzá beterjesztésében Hajnal.

Tari István ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban azt kérdezte, hogy a SZLA vagyona adott esetben miért ne szállhatna át például az MNT-re. Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa válaszolt a kérdésre, és elmondta, hogy a törvény értelmében egy megszűnő alapítvány vagyona csakis egy hasonló alapítványra szállhat át.

Mivel a SZLA kuratóriumának mandátuma lejárt, ezért aktuálissá vált az új összetételű kuratórium megválasztása is. A tagok kijelölésekor a területi, az önkormányzati és a tevékenység minél hatékonyabb képviseletét is figyelembe vették szempontként, emelte ki Hajnal.

– Nem titkolt szándékunk az sem, hogy az újjáalakuló kuratórium felülvizsgálja, valóban szükséges-e tizenöt taggal működtetni a rendszert, akkor, amikor várhatóan sok minden megváltozik az egyik legfontosabb támogatási forma, a Bethlen Gábor kis összegű támogatásainak odaítélésével kapcsolatban. Nem mintha a SZLA rosszul végezte volna a munkáját, hanem nyilvánvalóan az anyaország másképpen vélekedik ezeknek a pénzeknek az elosztásáról. A legfontosabb az, hogy az új elnökkel az élen olyan csapat álljon össze, amely az összes tervezett átalakítást el tudja végezni – fogalmazott Hajnal.

Egy korszak végén járunk, hallhatták az egybegyűltek Zsoldos Ferenctől (MÖ), aki a folytatásban Józsa Lászlót, a kuratórium eddigi elnökét méltatta. Józsa a kilencvenes évektől kezdve egészen napjainkig meghatározó szerepet játszott a délvidéki támogatáspolitikában, annak felépítésében, emelte ki Zsoldos.

A SZLA 1995-től építgette az anyaországi támogatások rendszerét, fejtette ki Joó Horti Lívia (MÖ), aki nehezményezte, hogy értesülései szerint Józsa Lászlót senki nem tájékoztatta a kuratóriumban beálló változásokról, másoktól hallott erről.

– Attól tartok, hogy újabb nagy hagyományú és közmegbecsülésnek örvendő intézményünk végnapjait készítsük elő – fogalmazott Joó Horti.

Tari István véleménye szerint a közösségben megfigyelhető történések arra engednek következtetni, hogy a közösségben vannak felesleges emberek, pedig ennek nem lenne szabad így lennie. Az is gyakorlattá vált, hogy az emberek nem néznek egymás szemébe, ehelyett egymás háta mögött hoznak döntéseket, amelyekről a sajtóból értesülnek, hangsúlyozta Tari, hozzátéve: ez hihetetlenül sötét, önmagát felszámoló és rövidlátó magatartás.

Hajnal válaszként az elhangzó észrevételekre elmondta: „Az a tény, hogy a SZLA és annak vezetője, Józsa László, aki huszonegy éven át vezette a támogatási rendszert, arról árulkodik, hogy olyan felépítmény jött létre, amely eddig hasznos elosztási rendszert valósított meg. Az, hogy az új kuratóriumnak ki kell dolgoznia saját terveit, semmiképpen nem teszi semmissé Józsa László eddigi érdemeit.”

A SZLA Kuratóriumának új elnöke Fejsztámer Róbert magyarkanizsai lakos, önkormányzati főosztályvezető, elnökhelyettese Mgr. Hajnal Jenő zentai lakos, az MNT elnöke, tagjai pedig Ceglédi Rudolf zentai lakos, Zenta polgármestere, Mgr. Csikós Pajor Gizella szabadkai lakos, tanár, Fremond Árpád pacséri lakos, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, Dr. Horváth Militicsi Szabolcs szabadkai lakos, belgyógyász, Juhász Attila magyarcsernyei lakos, államtitkár, Kávai Szabolcs magyarkanizsai lakos, tanár, Kovács Erzsébet kelebiai lakos, nyugalmazott könyvtáros, Kovács Magdaléna törökkanizsai lakos, nyugalmazott vegyésztechnikus, Mihók Kucora Eszter rábéi lakos, fordító, Pelt Ilona zombori lakos, a VMSZ tartományi képviselője, Perpauer Attila kevi lakos, osztálytanító, Újhelyi Nándor törökkanizsai lakos, községi képviselő-testületi elnök és Vass Tibor muzslyai lakos, közgazdász.

A MAGYAR SZÓRÓL

Az ülésen napirendre került a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete három új tagjának kinevezése is, amely három korábbi tag – Grajlah Emma, dr. Káich Katalin, dr. Horváth Futó Hargita – lemondása miatt vált szükségessé. A javasolt, majd később kinevezett tagok: Bencsik István szabadkai lakos, újságíró, dr. Nagy Imre temerini lakos, egyetemi tanár és Urbán Zsuzsanna felsőhegyi lakos, a helyi iskola pedagógiai vezetője.

Beterjesztésében Hajnal aláhúzta: az esettel kapcsolatos sajnálatos körülményekről és állításokról nem kíván szólni. Pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy a Magyar Szó és a TJGYT munkája olyan mederben és formában folyjon, hogy az elsősorban az olvasók érdekét szolgálja, emelte ki Hajnal.

Ez a napirendi pont szintén heves vitát gerjesztett a tanácsteremben. Németh Ernő (MÖ), az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke azzal nem értett egyet, hogy pontosan és hivatalosan nem derült ki, miért is mondott le a korábbi három tag.

– Az internetes portálokon botrányos dolgokat lehetett olvasni azzal kapcsolatban, hogy miért is mondtak le a tagok. Ezek az állítások a szerb nyelvű és a magyarországi sajtóban is megjelentek. Amit ott olvastam, az a Miloševići-időkre emlékeztetett, megfélemlítésről és hasonló hátborzongató dolgokról volt szó, ezt nem lett volna szabad ennyire ignorálni. Az ügy miatt összehívtam a bizottságot, az ülésre meghívtam a TJGYT elnökét és a szóban forgó tagokat, valamint a Magyar Szó főszerkesztőjét és igazgatóját. Az ülés napján többen is értesítettek, hogy nem tudnak jelen lenni, ezért el kellett halasztanunk az ülést. Elnök úr azt mondta, reméli, hogy minden ugyanúgy folyik, mint eddig. Én ennek az ellenkezőjét kívánom – fogalmazott Németh.

Ehhez hasonló szellemben szólalt fel Tari, aki arról vélt értesülni, hogy a lemondott tagokkal nem értelmiségiekhez méltó módon bántak és szerinte civilizált világban elképzelhetetlen, hogy valaki így bánjon értelmiségiekkel.

SZABADKAI RÁDIÓ: TOVÁBBRA SINCS EGYETÉRTÉS

Napirendre került az a sürgősségi beterjesztés is, amely támogatja a Pannónia Alapítvány igazgatóját abban a törekvésében, hogy a Pannon Rádió működése a jövőben két szervezeti egységben történjen. Ezek közül az egyik – Szabadkai Magyar Rádió – informatív-közszolgálati jellegű, és a megszűnő Szabadkai Rádió magyar műsorának szerepét igyekszik betölteni, a másik – Pannon Rádió – pedig az eddigi programséma szórakoztató-informatív jellegű műsorait foglalja magába, ismertette Hajnal, majd hozzátette, hogy ezt a jellegű átszervezést a megszűnt Szabadkai Rádió tizenöt tagú magyar szerkesztőségének az a kilenc munkatársa tette lehetővé, aki a Pannónia Alapítványban dolgozik november 1. óta.

Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének volt főszerkesztője szerint nem mentették meg a Szabadkai Rádiót, akármennyire is megpróbálják ezt elhitetni.

– A Szabadkai Rádiót meg lehetett volna menteni. Ezt azonban nem tették meg. Azért nem, mert felülkerekedett az a gondolkodásmód, hogy a magyar nyelvű tájékoztatást egy központból, a Magyar Házból kell irányítani és végezni. A Szabadkai Rádiót nem mentették meg. Nem igaz az az állítás sem, hogy a magyar szerkesztőség tizenöt tagjából kilencen átjöttek a Pannonba. A magyar szerkesztőségnek soha nem volt tizenöt munkatársa. Legutóbb nyolcan voltuk, közülünk hárman mentek át. Ez a rádió nem viszi tovább a Szabadkai Rádió magyar adásának hagyományát, műsorrácsa még csak nem is hasonlít arra, amit a hallgatók megszoktak. Ennek a rádiónak nincsen saját híradója, a Pannon Rádió hírműsorát veszik át. A Szabadkai Rádióban az ellenzék is helyet kapott, ezt mindig fontosnak tartottam, a Pannonba átigazoló kollégák viszont nem végezhetik ebben a szellemben munkájukat – magyarázta Németh.

Hagyjuk magunkat belerángatni abba a balkáni káoszba és törvénytelenségbe, amelyből nincsen kiút, szólt hozzá a témához Tari, mondván: ebben a történetben megmosolyogtató módon keveredik egymással a közszolgálatiság és a kereskedelmiség. Tari szerint azt is fontos lenne tudni, hogy hol van a tervek megvalósításához szükséges pénz, és hol vannak az ezzel kapcsolatos döntések. Több képviselő is felszólalt, és hangot adott abbéli véleményének, hogy a javasolt megoldás törvénytelen.

Miután a téma kapcsán heves szóváltásra került sor Dudás Károly (MÖ) és Németh Ernő között, Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke felszólította a képviselőket, hogy „ne folytassák a szőrszálhasogatást, hiszen van Szabadkai Rádió, van magyar adás”.

Mindemellett a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójának megválasztása is téma tárgya volt az ülésen. A VMMI igazgatóbizottsága idén augusztusban hirdette meg a pályázatot, amelyre egy pályázat, Gondi Martina, a jelenlegi megbízott igazgató pályázata érkezett. A VMMI igazgatóbizottsága Gondi Martinát minden szempontból alkalmasnak tartja a szóban forgó munkahely betöltésére, ezért az MNT előzetes jóváhagyását kérte, amely ezt meg is adta. Az igazgatót a vajdasági kormány nevezi ki.

Az Európa Kollégium Egyetemista Központ munkatervét és pénzügyi tervét is véleményezte a tanács, valamint számos más, oktatáshoz kapcsolódó beterjesztés erősített meg.

Végezetül az MNT elfogadta az állásfoglalást, amelyben a tanács egyebek mellett kifejti: „Elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartja Szabadka történelmi városmagjának lerombolását és visszavonhatatlan megváltoztatását, különös tekintettel az aktuális történésekre, a Petőfi Sándor utcai Törley- és Buday-féle házak lebontása kapcsán kialakult védhetetlen helyzetre.”