A szlovén alaposság és szervezettség most sem mondott csődöt, a bejelentés után egy nappal már meg is kezdődött a kerítésépítés a horvát–szlovén határon. A módszer kísértetiesen emlékeztet a magyar kerítésépítésre, a gyoda – azaz a gyorstelepítésű drótakadály – lerakásához, amelyet később követett a második elemként emelt drótkerítés. A horvát közszolgálati televízió híradása szerint a szlovén katonák földbe szúrt betonvasakhoz erősített, 180 centiméter magas drótkerítést húznak fel a határnál, és pengedrót-akadályokat fektetnek le az épülő drótkerítés mentén. A szlovén média szerint egyszerre több helyen kezdődtek meg a munkálatok. Elsőként a határ könnyebben átjárható részein fektetik le a NATO-drótot. A szlovén–horvát közös határ csaknem 700 kilométer hosszúságú.
Szlovén katonák NATO-drótból építenek kerítést a szlovéniai Murafüred és a horvátországi Hétház közötti határátkelőnél (Fotó: MTI)
Miro Cerar szlovén miniszterelnök keddi rendkívüli sajtóértekezletén közölte, hogy Szlovénia „műszaki akadályokat”, szükség esetén akár kerítést is „fog létesíteni horvátországi határán”. Egyelőre nem tudni, hogy mikorra kell elkészülnie és milyen hosszúságúnak kell lennie a szlovén kerítésnek, szebbik nevén „műszaki akadálynak”, de az már jól látható, hogy ez semmiképp sem mondható „kapunak oldalsó szárnyakkal”, ahogyan az osztrák kancellár nevezte az ausztriai kerítést. Ez a határkerítés a magyar gyoda szlovén változata.
A kerítés alapanyagát állítólag Lengyelországból szerezte be Ljubljana, de kedden olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az első 100 kilométerhez szükséges drótanyag Magyarországról érkezett.
Szerdán, a kerítésépítés első napján mindössze 1,5 kilométeres pengedrót-akadály készült el Murafürednél (Gibina) és Rigoncénél – derült ki Boštjan Šefic, a belügyminisztérium államtitkára szerdai ljubljanai sajtótájékoztatóján. Az államtitkár hozzáfűzte, nem mondhatja el, hol építik meg a következő szakaszt, mert akkor az intézkedések elveszítik értelmüket. Az „intézkedések” célja kapcsán megismételte azt, amit a szlovén kormányfő, Miro Cerar mondott el kedden: a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba, és a helyzetet megnyugtatóan tudják kezelni, a migránsokat pedig a befogadóállomásokra irányítsák. „Kezelni kell a migrációs áramlást, és ha ez sikerül, nem lesz szükség további intézkedésekre” – idézte az MTI az államtitkár szavait.
A választások utáni kormányalakítási tárgyalásokra összpontosító horvát médiában egyelőre még nem központi téma a szlovén kerítésépítés. A közeljövőben viszont már az lehet, ha Magyarország mintájára Szlovénia is határzárat léptet életbe a teljes Horvátországgal közös határszakaszán. Az eddigi mértéktartó kormánynyilatkozatokból ez nem derül ki, bár Vesna Györkös Žnidar szlovén belügyminiszter keddi szavai erre engednek következtetni. A szlovén belügyi tárca vezetője arról beszélt, hogy fordított „dominóhatást” válthat ki a szlovén intézkedés. Lezárhatja a határait Horvátország, Szerbia és Macedónia is, ezért végre elkezdődhet a probléma megoldása ott, ahonnan valójában ered, Görögországban. A kerítésépítés hírére reagálva már Angela Merkel is annak a véleményének adott hangot, hogy a görög–török határnál kellene orvosolni a problémát. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a migránsügyben sokszor és sok mindenért – többek között a kerítésépítésért is – gyalázott magyar kormány a migránsválság kezdete óta ezt az álláspontot hangoztatja.
Ismerős jelenet a magyar határzár építésének az idejéből (Fotó: Beta/AP)
Ha nem a görög–török határnál próbálják megoldani az egyre kritikusabb helyzetet, akkor arra lehet számítani, egy lehetséges szlovén határzár után, hogy a balkáni migránsútvonal új irányt vesz. A szakértők szerint az egyik elképzelhető útszakasz Albánián át Olaszországba vezethet, a másik Szerbián át Romániába és onnan tovább Magyarországra. A magyar kormány számol ezzel a lehetőséggel, már előre bejelentették, hogy szükség esetén készek továbbépíteni a határzárat a magyar–román határon is.
