2024. április 18., csütörtök

A részarányos foglalkoztatás és a nemzeti tanácsi hatáskörök állnak a fókuszban

vajdasági nemzeti közösségek jogairól és az azokat definiáló készülő akciótervről tanácskoztak az illetékes állami, tartományi, önkormányzati szervek képviselői, a diplomáciai küldöttségek é
A tanácskozást Pásztor István nyitotta meg (Ótos András felvétele)

A tanácskozást Pásztor István nyitotta meg (Ótos András felvétele)

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, s a kisebbségek jogainak megvalósítása fontos szempontnak számít majd e tárgyalások során. Ezért egy kisebbségi akciótervet is ki kell dolgoznia Szerbiának. A terv vázlata már elkészült, s a nemzeti közösségek helyzetének s az akcióterv kérdéseinek kapcsán a vajdasági parlamentben tartottak tanácskozást a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság szervezésében az önkormányzatok, nemzeti tanácsok képviselőinek, kisebbségi parlamenti képviselőknek, az anyaországok diplomáciai képviseleteinek, pártoknak, civil szervezeteknek a tagjai részvételével.

A tanácskozás megnyitása során Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kifejtette, hogy nem beszélhetünk demokráciáról a kisebbségek jogainak érvényesítése nélkül, mely a jogállamiságot, az intézményrendszer fejlődését segíti. Megállapította, hogy az Európai Unióban sem lehet találni egy egységes szabályrendszert a kisebbségi jogok érvényesítésére, inkább csak sikeres példákra, gyakorlatra lehet hagyatkozni. Ezt teszi a készülő akcióterv is, mondta Pásztor, ezekre a sikeres példákra építkezik. A kisebbségek jogainak megvalósítása kapcsán a házelnök a politika feladatának nevezte a bizalom megteremtését és az előítéletek felszámolását.

Tanja Miščević (Ótos András felvétele)

Tanja Miščević (Ótos András felvétele)

A JOGOK NEM EURÓPA MIATT FONTOSAK

Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az akcióterv előkészítése Szerbia különleges feladatának számít tekintettel a nemzeti közösségek számának nagyságára annak érdekében, hogy a jogokat illető legapróbb részleteket is rendezze e dokumentum, mindenekelőtt az Európa Tanács ajánlásait figyelembe véve.

– Minderre a jelenlegi alkotmányos és törvényes keret fejlesztése miatt van szükség. Általános értékelések mondják azt, hogy a kisebbségek jogainak védelmében Szerbia igen előkelő helyet foglal el. Az akcióterv egy kiegészítés, precízebben, részletekbe menőbben határozza meg a jogokat olyan területeken, mint amilyen például az oktatás, tájékoztatás, politikai érdekképviselet, foglalkoztatás. Ma mutatjuk be az akcióterv első munkaváltozatát, melyet a hétvégén megvitatnak Versecen a nemzeti tanácsok képviselői, s saját javaslataikkal végleges összehangolásra továbbítják. A terv az, hogy decemberben elfogadjuk az akciótervet – közölte Miščević.

Azt mondta, a kisebbségi jogokat nem az európai integrációk miatt kell a lehető legrészletesebben rendezni, hanem azért, mert az állam érti ennek a kérdésnek a fontosságát, s be kívánja tartani az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségeit is. Az oktatás, tájékoztatás, nyelvi és kulturális értékek megőrzése számítanak a legszélesebb terjedelmű témaköröknek, az akcióterv pedig arra jó, hogy ezekben pontosan megfogalmazott intézkedéseket, határidőket, kötelezettségeket, lépéseket irányozzon elő – értékelte a tárgyalócsoport vezetője.

Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)

Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)

MEGALKOTNI, MAJD SZÁMON KÉRNI

Nyilas Mihály tartományi oktatási és nemzeti közösségi titkár fontosnak nevezte a tanácskozást, melyen mindenki megjegyzéseket, javaslatokat fogalmazhat meg a kisebbségi cselekvési terv szövegére vonatkozóan.

– A 23. fejezet megnyitása valamikor január folyamán várható, s egyik előfeltétele éppen ennek az akciótervnek az elkészülése és elfogadása a szerb kormány részéről. A célunk egy minőségi és később számon kérhető terv megalkotása, mely alapot képez a közeljövő fontos intézkedéseihez, például egyes jogszabályok módosításához, vagy azok alkalmazásához, mellyel az utóbbi időben voltak gondok – mondta el a titkár.

Megállapította, hogy a kisebbségek helyzete Vajdaságban valamivel jobb, mint Szerbia más területein, a tartomány hatáskörein belül sokat tett az elmúlt időszakban azért, hogy ez így legyen. Most a meglévő jogszabályok betartása és jobbak elfogadása jelenti a célt, tette hozzá Nyilas. A részarányos foglalkoztatás még ma sem valósult meg, az oktatás területén pedig a racionalizáció ruház ránk számos feladatot, közölte.

Vukašinović Éva (Ótos András felvétele)

Vukašinović Éva (Ótos András felvétele)

ELMÉLET HELYETT GYAKORLATOT

Fontos, hogy az akciótervről olyan intézmények véleményét is kikérik, amelyek rá tudnak mutatni arra, a gyakorlatban hol vannak esetleges hiányosságok – mutatott rá Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes.

– Most is az az érzésem, hogy az akcióterv az előírásokra fekteti a nagyobb hangsúlyt, és nem a gyakorlatra. A gyakorlati végrehajtás persze idővel javulhat. Ehhez szeretne az ombudsman intézménye is hozzájárulni. Az akcióterv szinte minden pontjához fűződnek bizonyos felméréseink. Az egyetlen olyan szervnek számítunk, amely behatóbban foglalkozott a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkalmazásával, az erre vonatkozó ajánlásainkat is megfogalmaztuk, három kutatás eredményei ezek – számolt be az iroda tevékenységéről az ombudsmanhelyettes.

A javaslatok között szerepel, hogy áttekinthetőbbé kellene tenni a nemzeti tanácsok finanszírozását, melynek egy közvetett támogatásnak kellene lennie, továbbá, hogy a kulturális intézményeket érintő előírásokat is pontosítani kellene.

Hajnal Jenő (Ótos András felvétele)

Hajnal Jenő (Ótos András felvétele)

ÚJ JOGSZABÁLY, ÚJ KRITÉRIUMOK

A vajdasági magyarság számára egyik legfontosabb dokumentumról van szó, amikor az akciótervről beszélünk – értékelte Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– Célja létrehozni egy az Európai Unió előírásaival kompatibilis rendszert, szavatolni azt, hogy az itt élő magyarság és többi kisebbség megtalálja a szabadság egy lehetőségét, a kulturális és egyéb vonatkozású autonómia lehetőségét. Enélkül elképzelhetetlen számunkra Szerbia uniós felzárkóztatása – szögezte le Hajnal.

Kérdésünkre válaszolva kihangsúlyozta: két fontos elv szem előtt tartását véli fontosnak.

– Az egyik a nemzeti tanácsok hatásköreinek elhelyezése a társadalmi, politikai és egyáltalán a közigazgatási, önkormányzati közegben. Ehhez el kell jutnunk a nemzeti tanácsi törvénynek egy magasabb szintű megfogalmazásáig, melyet akár mint egy kétharmados támogatással rendelkező jogszabályt is elfogadhatna a törvényhozás. A másik fontos elv a részarányos foglalkoztatásé, melyhez számos olyan adatvédelmi törvénymódosítás, kritériummeghatározás szükség, melyek meghozása nélkül egyszerűen ellehetetlenül az elv alkalmazása, és továbbra is azzal ellentétben álló jogszabályok születnének – értékelte Hajnal Jenő.