2022. május 20., péntek

„Nemzetközi” operatíva a Magyar Szóban

Folytatódik a Médiamenedzselés akadémiája elnevezésű szeminárium, neves hazai és külföldi médiaszakértők részvételével

A megszokottnál jóval többen vettek részt a Magyar Szó pénteki napi operatíváján, azaz a szerkesztőségek közötti videokonferenciás megbeszélésen, melyen meghatározzák, melyik rovaton mi kerül az újságba másnap, megbeszélik a teendőket, azt, hogy mi kerül a címlapra, és megvitatnak minden fontos aktuális kérdést. Azért voltak többen, mert a Magyar Szó újvidéki székházában éppen kezdetét vette a Médiamenedzselés akadémiája elnevezésű szeminárium második kétnapos előadássorozata a Giacomelli Media, a Heror Media Pont, valamint a MediaChange újságírói szaktanácsadó vállalat szervezésében, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság és a köztársasági művelődési és tájékoztatási minisztérium támogatásával.

A pénteki operatíva (Ótos András felvétele)
A pénteki operatíva (Ótos András felvétele)

A szeminárium keretében a vajdasági és szlovéniai, horvátországi, olaszországi kisebbségi médiumok ellátogattak erre a szerkesztőségi megbeszélésre is, hogy a gyakorlatban tapasztalják meg, hogyan zajlanak a következő napi újság készítésének elméleti szintű utolsó simításai. A szerkesztőségek képviselői praktikusnak, hatékonynak és jól szervezettnek minősítették a módszert, mely elengedhetetlen olyankor, amikor négy szerkesztőség (Újvidék, Zenta, Szabadka, Topolya) szeretné összehangolni a terveket.

A Médiamenedzselés akadémiájának előadássorozatait egyébként a kisebbségi nyelveken tájékoztató nyomtatott sajtóorgánumok vezetői és újságírói számára szervezték meg, azzal a céllal, hogy a modern technológiák térhódításának idején a médiumok minél sikeresebben alkalmazkodjanak az új trendekhez, fenntartható gazdálkodási modelleket állítsanak fel, strukturális reformokat hajtsanak végre.

Az akadémia augusztus végi előadásain már elhangzott, hogy az említett célok eléréséhez a médiumokban folyamatos innovációkra van szükség. Azt kell elérni, hogy a kisebbségi sajtó ne veszélyként, hanem potenciálként élje meg a modern kori technológiai fejlődést. Most az olaszországi szlovén kisebbségi Primorski dnevnik történetével és működésének részleteivel ismerkedhettek meg a részvevők. Bojan Brezigar, a napilap igazgatóbizottságának elnöke ismertette az adatokat és válaszolt az itteni kisebbségi médiumok képviselőinek kérdéseire. A trieszti vendég beszélt az olaszországi szlovén kisebbségi közösség helyzetéről, történelmének alakulásáról is, s ennek fényében mutatta be azokat a mindennapi erőpróbákat, melyekkel a közösség napilapja szembesül. A lap első száma egyébként 1945. május 13-án került ki a nyomdából, így a Magyar Szóhoz hasonlóan nemrégiben jubilált, létezésének hetvenedik évfordulóját ünnepelte. Száműzött jugoszláv napilapként kezdte, majd az olaszországi szlovén kisebbség sajtószervévé alakult. Brezigar hangsúlyozta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az internet előretörése ellenére a papíralapú újság továbbra is rendkívül fontos, nélkülözhetetlennek, megkerülhetetlennek számít.

Az előadások folytatásában Maurizio Tremul, a hazai nemzeti tanácsok hatásköreinek megfelelő rendelkezési jogokkal bíró horvátországi és szlovéniai Olasz Szövetség Végrehajtó Bizottságának elnöke a szlovéniai és horvátországi olasz sajtótermékekről, azok helyzetéről számolt be. A nap folytatásában a digitális platformok fejlesztéséről, a webfelületek látogatottságának követésére szolgáló programokról esett szó.