Milyen szerepe van ma a tájékoztatásnak?

A kisebbségek nyelvén megjelenő média, valamint a helyi médiumok jövője a digitalizálásban van, ugyanis a mai olvasó, hallgató és néző olyan elvárásokkal van a médiumok felé, hogy azt bárhol, bármikor el tudja érni, hangzott el a kisebbségek nyelvén megjelenő és a lokális média negyedik regionális konferenciáján, amire tegnap Belgrádban került sor. A felszólalók véleménye megoszlott, hogy van-e jövője az újság nyomtatott változatának, vagy az internet világa felülírja azt, abban azonban minden média képviselője egyetértett, hogy szükség van a változásokra, ugyanis a médiafogyasztók ezt igénylik. Gyorsabb, hozzáférhetőbb információforrásokra van szükség, ahol a polgárok saját nyelvükön, saját közösségükről, illetve tágabb környezetükről tájékozódhatnak.

A tartományi tájékoztatási titkárság, valamint az Európai Unió szerbiai delegációja által támogatott, a Magyar Szó, a Media Change, a Médiumok Asszociációja, a kisebbségek nyelvén megjelenő és lokális média fejlesztőközpont, a Giacomelli Media, valamint a Heror Media Pont által szervezett tanácskozás résztvevőit a tegnapi konferenciamegnyitón Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatónője köszöntötte. Elmondta, három alkalommal a Magyar Szó adott otthont a tanácskozásnak, ezúttal Belgrádban került rá sor, ami a kisebbségek nyelvén megjelenő média és a helyi médiumokban felmerülő kérdések megvitatása iránti igényt mutatja. Kalman Kuntić, tartományi kulturális és tájékoztatási segédtitkár kiemelte, fontos, hogy a kisebbségek nyelvén megjelenő médiát és a helyi médiumokat érintő kérdések egyre nagyobb teret kapjanak, ugyanis annak ellenére, hogy a kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok állami támogatásban részesülnek, fel kell nekik is venni a versenyt a többségi, kommerciális médiával.

Kuntić hozzátette, a médiumok arra törekszenek, hogy függetlenek legyenek, így akkor tudnának igazán érvényesülni, ha saját lábukon meg tudnának élni, de több évre visszamenőleg bebizonyosodott, a kisebbségi médiumok nem tudnak állami támogatás nélkül fennmaradni. Így az államnak meg kell találnia a megfelelő móduszokat arra, miként támogathatná a kisebbségi médiumokat, ám azok is megőrizhessék önállóságukat. Mateja Norčić Štamcar, Szlovénia belgrádi nagykövetségének megbízott minisztere rámutatott az olaszországi szlovén kisebbség, valamint a szlovéniai olasz kisebbség együttműködésének jelentőségére, illetve arra, hogy mekkora erőfeszítésre van szükség minden szinten, hogy egy kisebbség az anyaországon kívül megmaradjon. Felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos csökken a kisebbségek száma, Szlovéniában felismerhető a szerb kisebbség, a magyar, illetve az olasz kisebbség fogyása, de ugyanez a jelenség ismerhető fel a határon kívül, kisebbségben élő szlovéneknél is. Mint mondta, az asszimilációs folyamtok lefékezése, a saját kulturális örökség megőrzése csak úgy lehetséges, ha a kisebbségek munkájába minden téren és minden szinten bekapcsolják a fiatalokat, mert a kisebbségek fennmaradásához kreativitásra és fiatalos lendületre van szükség.

Mihal Ramacs, az Újvidéki Rádió harmadik programjának megbízott főszerkesztő-helyettese is a kisebbségek fogyására, az asszimilációra hívta fel a figyelmet, rámutatott, hogy a kisebbségi média az adott kisebbség sajátja, de nemcsak a nyomtatott média küzd az olvasók csökkenésének tényével, hanem a kisebbségek nyelvén készülő rádió és tévéműsoroknak is egyre kisebb a hallgatósága, kevesebben nézik azokat. Mint mondta, a kommerciális tévék és rádiók jóval népszerűbbek, így azokon a területeken, ahol nem érhetők el azok a hullámhosszok, amelyeken a saját anyanyelvükön hallgathatnának rádiót, vagy nézhetnének műsort, a lakosság könnyen vált a kommerciális csatornák valamelyikére. Ramač szerint is a kisebbségi média digitalizálására lenne szükség, hogy minél szélesebb közönséghez tudjanak eljutni.

Kozma Zoltán, a Pannon RTV főszerkesztője rámutatott, ma gyors, objektív és minél szélesebb körű tájékoztatást kíván meg a médiafogyasztó. Rámutatott, a kisebbségi média nem közölhet csak a kisebbséget érintő témákról híreket, hiszen a lakosságot saját környezete is érdekli, mégis szükség van a kisebbségeket érintő témákra, hiszen, mint kiemelte, az adott kisebbségről csak ők maguk tudnak tájékoztatni.

Žaneta Škerlev médiaszakértő, a BBC volt munkatársa rámutatott, az Egyesült Királyságban a legnépszerűbb információs honlapok azok, amelyek az adott önkormányzat, kerület eseményeivel foglalkoznak. Szerinte a médiumoknak ezt a momentumot kellene Szerbiában is megragadniuk, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy a médiumoknak kommunikálniuk kell a saját közönségükkel. Így az internetes felületeket nemcsak a hírek digitális közlésére kellene felhasználniuk, hanem itt kell vitát indítani az olvasókkal, hallgatókkal, kommunikálni, válaszolni kell az olvasók, nézők, hallgatók észrevételeire. Interaktívvá kellene tenni a médiumokat.

Ljubica Marković, az EU Info Centar képviseletében hozzátette, azt senki nem vitatja, hogy változásokra volt szükség Szerbiában, ám az állam elkésett vele, sőt nem is önakaratából, hanem kényszerből, az EU nyomására hajtotta végre ezeket a változásokat, aminek meg is van az eredménye, még mindig áttekinthetetlen a közszolgálati médiumok pénzelése, ami bizonytalanná teszi a médiapiacot is.

Robert Čoban, a Color Press Group kiadó tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok a mai gazdasági helyzetben nem lehetnek befelé fordulók és nem foglalkozhatnak csak a saját közösségük problémáival, szélesebb körben kell gondolkodniuk, mint mondta, nyitniuk kellene a többséghez tartozó közönség felé, hiszen csak így tudnak a többséghez tartozók is tájékoztatást kapni a kisebbségek gondjairól, illetve a kisebbség munkájáról. Példaként kiemelte az Újvidéki Színház magyar társulatát, akik jelentősen kisebb csapattal készítenek sokkal színvonalasabb előadásokat magyar nyelven, mint a Szerb Népszínház, ahol a színészek jelentősen jobb körülmények között dolgoznak. És ezeket az előadásokat szerinte mindenkinek látnia kell. Hozzátette, hogy ma a médiapiac nagyon kegyetlen, szinte hetente szűnnek meg médiumok, nyílnak újak, válik bizonytalanná egy-egy régóta létező médium megmaradása. Ezért szerinte nyitni kell, kreatívnak lenni, gyorsnak és hozzáférhetőnek, hogy megőrizzék az olvasók, nézők figyelmét.

A tanácskozás ma és holnap már Újvidéken folytatódik, a Magyar Szó székházában, amikor a marketingről, a médiumok fenntarthatóságáról beszélnek majd a konferencia résztvevői.