Öt évvel ezelőtt az országban Zentán hoztak elsőként rendeletet a mezei károk elleni védelemről. Azóta összegyűjtötték saját és más községek tapasztalatait, s ezek figyelembevételével állt össze az új rendelet. Mivel az eredetihez képest számos módosításra került sor, így amiatt is hasznosnak vélte a képviselő-testület a múlt heti ülésén új rendelet elfogadását, mert ezzel a szabálysértési bíróság munkáját is megkönnyíti.
Egyebek mellett pontosították a dokumentum szövegét, mert többször megtörtént, hogy nem eléggé pontos megfogalmazás miatt úszta meg a vádlott a büntetést. Sőt a jogi személyekkel nem is lehetett bírságot fizettetni. Emellett a rövidesen hatályba lépő új rendelet átfogóbb a korábbinál, tehát a termőföldek mellett felöleli például a dűlőutakat, a csatornákat, a kutakat vagy éppen a kerítéseket és a mezsgyekarókat, miként a szélvédő erdősávokat is. A címe sokat elárul a tartalmáról: A vetésnek, ültetvényeknek és mezőgazdasági földterületeknek, utaknak, csatornáknak és más létesítményeknek a mezei károktól való védelméről szóló rendelet.
Bizonyos, hogy a gazdálkodók legnagyobb része (nem is miattuk készült a rendelet) eddig sem dobálta a csatornákba vagy hagyta el a kutak környékén és a szántóföldeken a csomagolóanyagokat: zsákokat, flakonokat, leginkább mérgező anyagokkal; a tarlóégetés sem gyakori már; azt is mindenki tudja, hogy nem okozhat kárt a szomszéd parcelláján sem géppel, sem vegyszerekkel, továbbá mérgező csapdákat sem helyezhet ki, mert mindez büntetést von maga után. Megjegyezzük azonban, hogy például a mezsgyekarók, tiltó és figyelmeztető jelek eltávolítása vagy áthelyezése úgyszintén bírsággal jár. Ezentúl tilos lesz a tulajdonos (bérlő stb.) írásos engedélye nélkül idegen földekről begyűjteni a növényi maradványokat, vagy ott jószágot terelni, „legeltetni”, úgyszintén géppel bármilyen tevékenységet végezni vagy egyáltalán ráhajtani (fogatos kocsival is) más földjére, ha arra nincs engedély. Nyilván mondani sem kell, hogy a termények eltulajdonítása szintén büntetendő. A nomád pásztorkodás pedig a község területén nem engedélyezett. Kötelező viszont a parlagfű rendszeres irtása a saját területen; a szélvédő erdősávok eltávolítása vagy rongálása pedig büntetendő, bárkinek a földjén is vannak.
A rendelet kimondja azt is, hogy tilos az utak elszántása, építési törmelék vagy más hulladék kihordása, állati tetemek kidobása – persze mindez a csatornákra és kutakra is érvényes.
Várható, hogy a legtöbb nézeteltéréssel az utak elszántása jár majd, mert ez általános gyakorlatnak számít az egész határban. Igaz, hogy tudják a termelők, hogy szabálytalan, viszont az előírások betartása azzal járhat, hogy több méter szélesen gaz „terem” majd a dűlőutak mentén.
Mindezekért (és némely más szabálysértésért) a tulajdonosokra 10 ezer dinár bírság róható ki. Jogi személyek esetében ez az összeg 100 ezer, vállalkozók esetében pedig 50 ezer dinár. Ez csak bírság, amely természetesen nem tartalmazza az esetleges kártérítést, amihez bíróság útján juthat hozzá a károsult, úgyszintén azokat a költségeket sem, amelyeket az okozott kár elhárítása igényel.
