2024. március 28., csütörtök

Félárbocra engedték a nemzeti lobogót

Az 56-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulójára emlékeztek

Országszerte számos vidéki településen és a fővárosban is több megemlékezést tartottak tegnap a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 59. évfordulóján. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogóját félárbocra engedték a Parlament előtt.

Katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbocra eresztették Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján szerdán reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon maradt a nemzeti gyásznapon. A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. A Parlament előtti ünnepség a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodóval zárult.

A központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódtak. A 300-as parcellánál Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.

– A nemzeti gyász napján azokra a bátrakra emlékezünk, akik életüket is kockáztatva fegyvert fogtak a szabadságot eltipró hatalom ellen, akik szóval és tettel szabadságot követeltek a magyar nemzetnek – hangoztatta beszédében Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára.

Az 1956-os forradalmat – amely szavai szerint a magyar történelem egyik legdicsőbb momentuma volt – a magyar nemzet élni akarása robbantotta ki – mondta az államtitkár. Kiemelte: „Valamennyiünk soha el nem évülő feladata, hogy a forradalom és szabadságharc igaz történetét és tiszteletét a nemzeti minimum részeként a magyar fiatalok és minden magyar ember szívébe és elméjébe véssük.”

Nemzeti gyásznapi megemlékező beszédében az államtitkár kitért arra is, hogy 25 éve „módunk nyílt egy szabad és független állam” újraalkotására.

– Megkaptuk, ami 59 éve annyi véráldozatot követelt, aminek kimondását is belénk fojtották: a szabad Magyarországot – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ahogy az alaptörvény sarkalatos pontja is rögzíti: „mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki”.

November 4-ét a magyar kormány 2013-as rendeletében nyilvánította nemzeti gyásznappá. (Az MTI alapján)

1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19.226-an (Budapesten 16.700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 – az 56-os Intézet adatai szerint 229 – embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt.