Tíz repülőgépnyi külföldit szállíttatott vissza az EU októberben a származási országukba. Azért kellett távozniuk, mert elutasították a menedékjogi kérelmüket. Ilyen döntésre hamarosan egyre több migráns számíthat az unióban. Brüsszel ugyanis szigorítaná a közösség külső határainak őrizetét, a migránsok belépését és a menekültstátus odaítélésének feltételeit. A befogadásra jogosulatlanok hazajuttatását ugyanakkor felgyorsítaná.
Nemrég röppent fel a hír, hogy az EU-ból csaknem 400 ezer személyt utasítanak ki, és viszik őket egy harmadik országba. Ekkora tömeg azonnali elküldése azonban nincs napirenden.
Arról viszont már döntés született, hogy az eddiginél (sokkal) gyorsabban toloncolják ki azokat, akik nem minősülnek menekültnek. Ha egy kérelmezőt a hazájában nem üldöztek politikai, vallási és nemzetiségi hovatartozása miatt, és életveszély sem fenyegette, az uniós hatóságok el fogják utasítani a kérelmét. A hivatali eljárás során közölt valótlan adatok miatt is ugyanezzel kell számolniuk a jelentkezőknek. A gazdasági okokból, vagy épp – brüsszeli szemmel – biztonságos országokból érkezetteket szintén visszaküldik.
Sőt, el is viszik őket az EU-ból. A határozottabb és sokkal lendületesebb hazatelepítés egyik célja, hogy elrettentse az Európába készülőket. Nagy kérdés azonban, hogy lesz-e erre elég pénz, hiszen a művelet akár több (tíz)milliárd eurót emészthet fel.
Az idei hatalmas migránshullám előtt sok uniós országban hónapokig, néha évekig is eltartott egy-egy menedékjogi eljárás. Akiket azonban elutasítottak, már készülhettek az útra. Ők akár egy hét alatt a különjáratokon találhatták magukat, s visszakerültek oda, ahonnan jöttek.
Németország régóta az illegális bevándorlók fontos célállomása. A menekültstátus megszerzésére viszont csak az (illegálisan) érkezettek egy része számíthat.
Az elutasított kérelmezőknek elvben el kell hagyniuk az ország, illetve az EU területét. Egy részük azonban eddig megfeledkezett erről. A németek pedig csupán 15 százalékukat szállították vissza hazájukba az utóbbi években.
Ezentúl másként lesz. Az új törvények szerint Németország immár gyorsított eljárással zsuppol ki mindenkit, aki nem jogosult a menekültstátusra. A kormány épp a minap jelezte: szükség esetén a hadsereg szállítógépeit és pilótáit is bevonják az akcióba.
A szíriaiaknak nem kell félniük a kiutasítástól, de rengeteg fejlődő és szegény ország idevergődött állampolgárának igenis tartania kell ettől a veszélytől. Különösen akkor, ha hazájuk biztonságos. Ők előbb-utóbb valamelyik chartergépre kerülnek, s hamar visszajutnak oda, ahonnan útra keltek, majd hetekig, hónapokig, olykor évekig vándoroltak (esetenként több ezer dollárt fizetve embercsempészeknek), hogy eljussanak Európába.
Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex már 2006-ban elindította a közös visszaküldési műveletet. Főleg bérelt, fapados repülőket használ az utaztatásra. Az első évben csak egy gép indult, tavaly már 46, összesen 2281 utassal a fedélzeten. A fő úti célok között szerepel Albánia, Koszovó, Nigéria és Pakisztán, de mentek már Grúziába, sőt Kolumbiába is.
A kiutasítás és a hazajuttatás a nemzetközi előírásoknak megfelelően történik ugyan, de sok visszatoloncolt kerülhet életveszélybe otthon. A Frontex ezzel nem foglalkozik. Bérelt gépei időnként útnak indulnak, utasterükben azokkal, akiket az unió nem akar befogadni.
A tagállamok szintén indíthatnak különjáratokat. Nagy-Britannia például tavaly 5022 embert utaztatott haza repülővel. Az idén még többet: csak július végéig 8000 illegális bevándorlót. Közöttük több olyan afganisztánit is, akik még gyerekként (szülők nélkül) érkeztek a szigetországba, ahol felnőtt korukig iskolába járhattak vagy dolgozhattak, de amint betöltötték a 18. életévüket, az állam visszaküldte őket szülőhazájukba, azzal az indokkal, hogy Afganisztán nagy részében helyreállt a rend, biztonságos származási országnak számít.
A döntés sok britet felháborított, a sajtó pedig deportálásnak minősítette a fiatalok elüldözését. London nem tágított, sőt Asraf Gáni afgán elnök közbenjárása is hiábavalónak bizonyult. A politikus még tavasszal arra kérte a külföldi kormányokat, hogy ne küldjenek vissza senkit Afganisztánba, mert az ország 80 százaléka nem biztonságos.
Figyelmeztetése Rómát sem hatotta meg. Az olaszok folyamatosan ültetik repülőre azokat, akiknek elutasították a menekültkérelmét.
Az idén legalább 350 ezren léptek be illegálisan Olaszországba, de 35 ezren már készülhetnek haza, mivel kitoloncolás vár rájuk. Az elutasított migránsok közül augusztusig 8500 személyt szállítottak el. Főként albánokat, de 221 afganisztánit Kabulig „repítettek”.
A hatóságok mindenütt szigorúak azokkal szemben, akiknek végleg távozniuk kell. Előfordul, hogy már hetekkel az indulás előtt őrizetbe veszik őket, és az erre kijelölt, jól őrzött helyeken kell várakozniuk az indulásra, ide jó néhányan mindig üres kézzel érkeznek.
Az eljárás miatt sokan összeomlanak, hazáig sírnak. Az igazán siralmas állapotok azonban a szülőföldjükön várják őket, ahol gyakran a nagy semmibe csöppennek. Az is gyakori, hogy vissza sem mehetnek az otthonukba, mert azt (a szökésük miatt) a hatóságok már elkobozták.
Ennél már csak az a rosszabb, ha a hazatoloncolt a családját sem találja meg. Erre is akad számtalan példa.
