Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni – mondta a bevándorlási válságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.
Ha nem állunk ki Európáért, a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. „Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan” – fogalmazott hallgatósága előtt a kormányfő a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.
Orbán Viktor álláspontja szerint nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: „nem egyszerűen teszetoszaságról” van szó, hanem egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik etnikai alapon.
„Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk”, hogy igent vagy nemet mondhassanak a jelenlegi történésekre – szorgalmazta a kormányfő, aki ezért először egy európai vita indítását javasolta. E vita célját pedig abban látja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki belőle.
Szólt Ausztria határvédelméről is, amelyről – idézte – Ausztria „választott vezetője azt mondja, nem kerítést építünk, hanem kaput, aminek hosszú szárnyai vannak”. A Werner Faymann osztrák kancellárra utaló szavai nagy derültséget keltettek a teremben, és Orbán Viktor is azt mondta, hogy ez első hallásra vicces dolog, valójában azonban szánalmas. Szerinte ugyanis azt mutatja, hogy Európa, amely a szólásszabadság világa volt, ma olyan szellemi állapotban van, hogy bizonyos szavakat, például a kerítést, nem lehet kimondani.
A miniszterelnök beszédében hosszan felidézte a magyarországi polgári oldal rendszerváltás utáni történetét is, felelevenítve például 1994-et – amikor „visszajöttek a kommunisták”, bár parlamenti választásokon, és „nem tankokon”, ami „minőségi változás” –, abban az évben ugyanis már megtörtént az első kísérlet a polgári szövetség felépítésére, ám ez akkor nem sikerült.
Orbán Viktor történeti áttekintésében hangsúlyozta, hogy az előző ciklusban megalkotott alaptörvény a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya. Az idők jelei című vitaanyagról a miniszterelnök azt mondta, a dokumentum joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év – reményei szerint jobboldali – kormányainak iránytűje legyen.
Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyűlés Képviselőházának 1865 és 1902 között otthont adót épületben bemutatott, Az idők jelei című vitaanyagban – mint azt a rendezvényen kiosztott sajtóanyagban írták – keresztény értelmiségiek értékelik „a magyar valóságot”, „utat mutatnak a társadalomnak”, számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak, és javaslatokat tesznek.
„A mindenkori írástudók feladata tükröt tartani a kormánynak”
A mindenkori írástudók feladata, hogy tükröt tartsanak a kormánynak, a kormány dolga pedig az, hogy belenézzen ebbe a tükörbe – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konferencián, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató fórumon. A miniszter a konferenciát lezáró beszédében kiemelte: az írástudó ember egyfajta szeizmográf, amely előre jelzi a rengéseket, fölfedi a bajt, és nem hallgat róla.
Hozzátette: az idők jeleinek felismerése mindig prófétai feladat, de ehhez nem kell a jövőbe látni, hanem azt kell „megérteni, értelmezni és üzenetté formálni, ami körülöttünk történik”.
